A kristus. hogy a dolog jó rendben folyon, azt jovallom neked, hogy a felelmen kezdgyed el, mivel az urnak félelme, a bölcseségnek kezdete, és hogy a félelmen. mint egy garáditson felyeb mehetz,
Storophila. mit tselekedgyem uram tehát.?
A kristus. el kel magadal hitetned, hogy helyes okbol adták reád a keresztet. és hogy ate vétkeid azt meg érdemlették, sokszor, de mi rövidséget tésznek néked, mivel anyiszor meg bántottad az Isteni felséget, nem igasságosé a,? hogy azok akik a büntetést meg érdemlették, békeségel is szenvedgyék azt,. a jákób fiai meg üsmerék, és meg vallák vétkeket. josef elött. mondván. méltán szenvedgyük mi ezeket. mert vétettünk. az öttsénk ellen. látván nyomoruságban valo létit meg nem szántuk, ötet, se kérésit meg nem halgattuk, ugyan azért büntet minket igy az Isten. gen. 42. 21. azért minden féle nyomoruságidban. mondgyad szivesen. ezeket a szókot, méltán szenvedek mert vétkeztem., az én tselekedetim, és gondolatim okozák ezeket.
Storophila. uram méltán hordozom akeresztet. és méltán szenvedem. a büneimért valo büntetést., a judith mondási jól jutnak eszemben. mondván. ne mutassunk türhetetlenséget a nyomoruságokban. a melyeket szenvedünk. hanem gondollyuk meg azt., hogy ezek a büntetések. sokal kissebbek mint sem a mi vétkeink, hitessük el magunkal. hogy az Isten azért küldötte reánk ostorait, hogy magunkot meg jobbittsuk, és nem azért, hogy el veszessen. judith. 8. 26. az ádám fiai. tehát roszul tselekesznek. hogy az ég ellen panaszolkodnak. kegyetlennek tartván az Istent a midön meg bünteti hamiságokot., mik vagyunk okai nyomoruságinknak, és nem kell azt másnak tulajdonitani. tsak magunknak.
A kristus. azt jól mondod, de azt is jó meg tudnod, hogy a midön az Isten valakire. valamely nyomoruságot küld. nem hogy véle keményen bánnék, de söt még kegyelmeségét mutattya hozája, ugy tselekeszik mint egy jó és kegyes atya, aki nem akarja meg engedni. hogy gyermeke roszasága miat, magát el veszesse. azért nyomoruságokal akarja azt meg gátolni. erre valo nézve is kellene az embereknek magokal el hitetni. hogy az Isten vigyáz reájok. és üdveségekre. a midön meg bünteti öket, tsak egy ideig is bünteti öket, azért hogy örökösön meg ne büntettessenek. választanod kell tehát. vagy az ideig tarto keserüséget, vagy a véghetetlent. mitsoda nyomorult az olyan., a ki sok bünt tévén, azokért ez életben semmi büntetést nem veszen. az olyanok nem érzik az emberi nyomoruságot ugy mint mások. mondgya Dávid, és nem probállyák azokot az ostorokot. a melyek alá mások vettettek. ps. 72. 5.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 357)