mely nehéz munka mindgyárt könnyeb hogy ha annak. ahasznát tekintik, egy szoval. a békeséges türést. a jutalomnak reménsége táplállya.
Storophila. uram mind ezek vigasztalnak engemet, ugy legyen amint mondod. tölsd bé örömel szolgálodnak lelkét, és vezérely engemet abékeségnek uttyán.
A kristus. vigadgy leányom, és légy örömel az Isten ditsöségének reménségében, mert a melyeket mostan szenvedtz., nem hasonlitandok ahoz a ditsöséghez, mely néked meg jelentetik. rom. 8. 18. hogy ha anyit munkálodnak adolgosok., a mester emberek egy kis jutalomért, mit nem kellene mivelni az örökké valo jutalomért, ha a veszendö jókért ahajosok atengeren valo veszedelemre adgyák magokat. ha a munkás az esöt és ahideget el szenvedi. és a hadi emberek a sebeket, leheté tehát soknak tartani, és hasonlitani ez életben lévö nyomoruságokot. a ki mondhatatlan jutalmakhoz.
Storophila. mind ez uram. nagy ösztön lehet nékünk akereszt hordozásra.
A kristus ugyan ezekre valo nézve is hordozták a szentek. oly nagy alhatatoságal a keresztet. és szenvedtek. anyi nyomoruságokot, szent István elsö martyr. miért vévé oly kedveségel, akövet. a mellyel kövezték. hanem azért, hogy fel emelvén az égg felé szemeit, láta az Istennek ditsöségét, és Jésust állani az Istennek jobján. act. 7. 55. mi bátorittá az elsö keresztényeket. joszágokat hagyni, mindenek elött, annyi bestelenséget. és gyalázatot szenvedni, hanem azt jól tudták. hogy vagyon ö bennek olyan drága joszág. amely soha el nem veszhet, de én magam nem élhettem volnaé tsendes életet. még is nem szenvedtemé keresztet. és gyalázatot; kitsoda hát olyan vak, hogy meg ne vesse evilági gyönyörüségeket, hogy ha sohajttya az valoságos, és örökös gyönyörüségeket.
Ezek a beszédek. nagyon fel gerjeszték storophilát. aki is igen kezdé suhajtani az örökké valo hajlékot. és mondá. szivesen kivánok édes jesusom. menyei jerusálemben jutni. és ez a nyughatatlan kivánság. békeséges türövé tészen engemet., mivel annak a nagy jutalomnak keszkenöje. meg töröli, az en szenvedésimért valo köny hullatásimot. oh’ örökké valo jutalom. tegedet szomjuhoz az én lelkem. és kivánkozik ót lenni a hol meg kostolhattya, az igazán valo örömet.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 360)