mondá, uram mely szép épület ez? akövek mely szépek, és minden, szépen vagyon el helyheztetve,
A kristus. Igen akarom hogy ezt az alkalmatosságot adod nékem. hogy erröl a templomrol beszélgethessek veled, mivel enagy, és valoságos példája annak a templomnak, a melyet alelkedben kell épitened. és a melyet amagoságban lévönek ditsöségire kell. szentelni. mert a keresztet ugy hordozván a mint kivántatik, minden kéttség nélkül ate lelked meg szenteltetik, azért hogy az én atyámnak tiszteletire és ditsöségire valo titkos hajléka lehess.
Storophila. hát uram leheteké olyan boldog hogy az Istennek templomot epithessek magamban. és hogy arra. elegendö követ találok lelkemben. meg vallom hogy ez olyan titok a melyet meg nem foghatok, kérlek azért magyarázd meg azt nékem,
A kristus.ez olyan titok, a melyet könyen meg foghatod, úgy é hogy olyan házban lakol. a melyet az Isten épitet néked, az az, hogy ö formálta ate testedet, és azt fel ékesitette maga számára olyan formán. hogy abban tisztességesen. és kedvesen lakhatol, de emég nem elég. mivel annak atestnek. gazdagon fel ékesitetet palotát épitet értem evilágot. a melyben az emberek kedvesen lakhatnak, nem nagy hálá adatlanság volnaé ate tölled, hogy ha nem akarnál az Istennek. egy templomot épiteni és szentelni, ate szivedben, holot ö maga formált néked egy házat. azért addig se ne alugyál. se ne nyugodgyál. valamég az urnak. egy lako helyt nem találsz. ps. 131. 4.
Storophila. Edes meg váltom. hól találhassak helyt annak az épületnek, és ki lészen annak az áts mestere, mivel a magosság béli, kézel tsinált templomban nem lakozik. act 17. 24. hogy lehetne nékem annak templomot épitenem, aki azt mondgya. nem, de nem, én töltömé bé az eget. és a földet? jér. 23. 24.
A kristus. mit beszélsz leányom, nem olvastadé a mit én mondottam. az évangyéliumban, hogy aki engemet szeret, az én atyám is szereti azt, és ahoz megyünk, és annál maradunk. joan. 14. 23. ez igy lévén. könyen. meg találod azt a helyt, ahová épittsed ezt a templomot. mint hogy tsak az adhat néki lako helyt, aki az Isten képére vagy teremtetve. a lélek adhat tehát néki lako helyt, mivel az ö képére teremtetett.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 418)