másnak árttsanak, hanem hogy mindent el szenvedgyenek. másoktol alázatoságal, alelki viaskodásban, nem anyeri el agyözedelemnek koronáját. aki mást meg ütt, és le vér aföldre, hanem az, akit meg ütnek. és aki le nyomatik.
Storophila. óh! uram. mitsoda nehéz dolog mindenkor viselni akeresztnek nehéz terhét, és mindenkor tsak a tövisen és abokron járni.
A kristus. Miért kel félni atövistöl, nem azok közöt nö é arosa, a melyböl tsinált koszorut kel viselned az égben, köves engemet, mivel én te éretted tövis koronát viseltem, visellyed a fejeden azt a töviset, mint agyözedelemnek jelét. és én ate fejedre tészem a drága kövekböl álló ditsöségnek koronáját.
Storophila. uram látom én azt, hogy az a korona sokban telik, mivel annak tsinálása kalapács nélkül nem mehet végbe.
A kristus. miért nem? mivel a nyomoruságok koronái azoknak. akik azokot bátran szenvedik, ha az igazak ez életben a verö, és az üllö közöt vannak., hogy ugy mondgyam, az Isten ugyan azon verövel tsinál nékik koronát. a melyel öket verik ahamisak. békeséges türönek. és alhatatosnak. kel tehát lenned, ezért is szokta vala mondani pithagorás, égy tanitványának, ha te egészen ezűst volnál is. de türhetetlenségedért, egy jó kis pénzt. nem lehetne belölled tsinálni, hasonlot mondhatok néked, hogy ha tiszta arany volnál is. ha szüntelen imádkoznál is. de ha averést nem szenvedheted, drága koronát nem lehet belölled tsinálni, de ellenben azok. akik a nyomoruságot keményen szenvedik, az olyanok magok tsinálnak magoknak ditsöséges koronát, mivel ahol nintsen se kereszt, se kalapáts, korona is ót nintsen. hogy ha pediglen valamely kegyetlen kedvezésböl meg akarnák enyhitteni a szentek nyomoruságit, mind anyi drága követ vennének ki koronájokbol.
Storophila. Uram. mind ezek az okok. meg mutattyák nékem, mely szükséges akeresztnek terhét. viselnem. akár mely nehéz légyen a, mivel anelkül el lehet veszteni a ditsöségnek koronáját, el veszem tehát inkáb a nyomoruságot, akár mely nagy légyen, minden késedelem nélkül, hogy sem mint oly nagy veszedelemre vessem magamot.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 423)