nyomoruságok közöt, álhatatoságal., és hüségel ada hálakot az Istennek, várván mindeneket ö tölle, mond meg azt nékem., hogy ha ez a szent ember, akoron nyerté töb ditséretet. a midön agyermekeiért áldozatot tett, és azokot abékeségben nevelte, vagy pedig akoron, a midön. oly tsudálatos, és alázatos szivel vevé azoknak halálokot, mikoron tettzet ki leg inkáb az ö jó erkölcse, akoré amidön a szegényeket ruházta, vagy akoron., a midön meg halván minden marhájinak el veszteket, azt tsendeségel, és zugolodás nélkül szenvedé. mikoron vala leg nagyob méltoságban, akoré a midön egésségit, és hatalmát a szegények meg tartására forditotta, és a nyomorultakot javaiban részesitette, vagy is akoron, a midön. a maga teste a nyavalyákban, és a nyomoruságban esvén, a gané dombon. fazék tserépel. vakarja vala le magárol a rodhattságot, valamit gazdag korában tselekedék, jó tselekedetek valának, a mit pedig betegségében, és nyomoruságában szenvede, azok tsak kinok. és keserüségek valának, de még is ezek tették inkáb ditséretesebé, mint sem ajó tselekedetek, mivel ezek inkáb ki mutatták benne az Istenhez valo szeretetit. de az ö tselekedetei, noha szent tselekedetek valának is. de az ördög azokban gántsot talála, mondván, nem haszontalan féli jób az Istent, de az után jóbót, álhatatoságal látván abékeséges türésben, azon meg szégyenüle, látván hogy azt a szent embert. semmiben nem lehetne meg fedeni, a szenvedésben áll tehát akorona, és a mutattya ki az erött, és a tekélletességet, gondolkodgyál tehát valoságal ezekröl, és fontold meg azt, hogy mitsoda hasznos a nyomoruságos, és a szenvedö élet, örüly azon, a midön nyomoruságal jársz akeresztnek uttyán. mivel az illyen útt, sok koronával lévén meg rakva, a véghetetlen ditsöségre vezet.
Kilentzedik Rész Hogy a kereszt. minket meg egyeztet, és hasonlová tészen akristusal.
Véle vagyok a nyomoruságnak idejében. ps. 90. 15. Storophila. Gyönyörüségel halgatván akristus beszélgetésit. hová továb nagyob. buzgoságal. kivánnya vala. el venni akeresztnek hasznát, azért is mondá ezeket a szókót., kérlek lelkemnek szerelme, tanits meg engemet a keresztnek több hasznaira is, ugy hogy azt annál örömesteb hordozam, mennél jobban meg tudhatom annak hasznát.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 428)