A kristus. mind ezeket jól mondod. és gondold el, hogy valamint a lepedö füg az árbutz fán, én ugy függöttem akereszten, szenvedvén ótt a sidoknak csufságit, és a tsendes élet helyet, a melyben lehettem volna, agyalázatos kereszten szenvedtem.

Storophila. uram mely kedvesek ate beszédid, meg mutattyák azok énnekem, hogy miképpen visellyem magamot. a világnak szélvészében, és hogy mi képen menyek a mennyei jérusálem felé, kérlek uram, tanits meg még jobban engemet arra az utra, és arra, hogy mire vigyázak, hogy oda jól el érhessek,

A kristus. tsak rövideden le rajzolom néked azt a titkos hajot, a melyen tellyeségel utoznod kell, az egész anyaszent egyház olyan mint egy nagy hajó, atengeren, a mely, valamely hatalmas ország felé tarttya uttyát, az ura pedig annak a hajonak az atya Isten, én pediglen mint fia, kormányozo vagyok., a kedves szél, a szent Lélek, még többet is mondok, a világ ollyan mint egy tenger, azon a sok féle forgo szelek, a sok kisérteteket jelentik, a sok üldözesek, nyomoruságok, veszedelmek, ollyanok mint a tenger habjai, a tengerben lévö örvények., kö sziklák, hajó törések, mind ezek világosan képzelik, a világi ditsöségnek. fel fordulását, és a sok féle vétkeket, látod már most hogy mitsoda sok veszedelem vagyon azon atengeren. de a mely hajó abékeséges türésböl áll, és meg vagyon erösitve. mind belöl, mind kivül, az Isteni félelemel. az olyan a szélvésztöl nem tart, és békeségesen jút, az üdveségnek parttyához.

Storophila. uram, kevés beszédel. mely sok dolgot adcz elömben, mely sok jó erkölcsöket kellene követnem, és menyi áitatos dolgokot kellene végben vinnem.

A kristus a valo hogy a tenger habjai tsudálatosak. de a menyekben lévö ur, még tsudálatosab, szüntelen kell ötet kérni, hogy jó szelet adgyon, azoknak, kik a világ tengerin járnak, hogy azt a sok veszedelmet el kerülhessék.

Storophila azon a hajon valo járás igen nehéz, fö képpen a midön sokáig tart. de meg gyönyörüséges. mivel a menyei hazában viszen.

A kristus, leányom. kövessed a hajosokot, kik nagy fáradságokkor. egy mást szokták bátoritani, és biztatni, erre valo nézve. énekely

(III. A Keresztnek királyi uttya: 435)


Előző oldal | Következő oldal