kik a közönséges hivatalokra adgyák magokot. és akor is tsak annyi ideig, a még az Isten rendelése kivánnya, és másoknak hasznokra lehet.
A mely mesterséget választot volt pedig magának, a méltó az elmélkedésre, mivel akézi munka után valo élet, sokal szegényeb, mint sem gazdálkodni, és marhákot legeltetni. azért. akár a ház épitésében foglalatoskodot. akár ekéket tsinált, a mint egy régi mondgya, justin. in. tryph. de abizonyos, hogy a mestersége, noha igen szükséges, de kemény, és nehéz volt. azt is el mondhatni hogy tisztességeseb volt. mestersége. mint sem az ollyanoké, kik tsak atziffraságra, és a kényeztetésre. dolgoznak, eszerént tölté el iffiuságát. a szüléi, mellet. meg maradván. a helyben ahol fel neveltetett, ugyan ótt, szent, és fáradságos életet élt, részt vévén, az egész emberi nemzetnek a munka alá valo büntetésében, és szüntelen valo példát ada kétt jó erkölcsökröl, amelyeket idövel, leg inkáb jovallá az apostolinak. ugy mint, a szelidséget, és az alázatosságot.
Minek elötte aprédikálláshoz kezdene. a kereszttségel, imádságal, és böjtölésel készüle ahoz, noha az illyen készületekre nem vala szüksége, de tselekedte azért, amint maga mondgya, hogy bé töltene, minden igasságot, és nekünk példát adna; az ö negyven napig, és anyi éttzakákig tartó böjtit. közönségesen tsudának tarttyák, valamint amojses, és Illyes böjtit, mind azon által nem tudom, hogy ha üsmérjüké jól atermészetnek erejét, szent ágoston, szava hihetö embertöl hallotta, hogy volt olyan aki negyven napig semmit nem ett, epist.36. ad Casul. n.27. és théodorétus irja, hogy szent styletus simon. huszon nyolcz nagy böjtöt töltöt volna ell ételnélkül, szoktatván magát tsak lassanként. ehez a tsudálatos böjthöz. theod.hist.relig. c.26. de még mostanában is közönségesek az ollyanok, kik husz napig nem esznek.
A kristus, abban anagy pusztában. tsak az imádságban
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 292)