3. Beszélketés A jerusalémi Anyaszent egy házrol.
Szollyunk már mostanában azokrol, akiket önnön magok az apostolok tanyitottak. és igazgattak, de föképpen arrol az anyaszent egy házrol., a mellyet akristus maga kezeivel állitotta fel, a synagoga fundamentumára. a mely nem tsak példája, de gyükere, és eredete volt atöbb anyaszent egy házaknak, és nézük meg hogy mi formaban adgya elönkben az irás azokot az elsö hiveket.
Alhatatosak valanak pedig az apostolok tudományában, és a kenyér szegésének részeltetésében., és az imádságokban. act.11.42. meg aláb, és mindnyájan akik hisznek vala. együt valának, és köz vala mindenek. örökségeket, és marhájokot el adgyák vala, és osztogattyák vala azokot mindeneknek, amint kinek, kinek szüksége vala, és minden nap egyenlö akarattal mennek vala atemplomban. és házonként szegdelvén a kenyeret, az eledelt örvendezésel. veszik vala, és együgyü szivel: ditsérvén az Istent, és kedvesek lévén az egész községnél, 44. meg másut. A hivek sokaságának pedig egy szivek vala, és egy lelkek, és senki közüllök. azokban amit bir vala, semmit sajáttyának nem mond vala, hanem minden köz vala nékik, act. 4.3., nem is vala szükölködö közöttök. mert valamennyin mezöket, vagy házakot birnak vala, eladván, elö hozák vala azoknak az árrát, amiket el adtanak vala, és az apostolok lábaihoz teszik vala. el osztogottatik vala pedig mindennek, amint kinek, kinek, szüksége vala. act. 4.3..3.. meg másut az apostoloknak kezek által pedig sok jelek, és tsudák lésznek vala. a nép közöt, és egyenlö akarattal valának a salamon tornátzában, egyebek közül pedig, senki nem méri vala magát hozzájok adni, hanem magasztallya vala öket anép, inkáb
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 302)