álitatának fel azok a szent anyaszent egy házak, a szabados élet, nem tsak közönséges vala aromai birodalomban., de ugyan azt jóvá is hagyta avallás, és ahoz ugy kivántatot, a tudosok tudgyák, hogy miböl állot a bacchus Ceremoniája, mindenüt tsak a venus, adonis, ganymedes, és a jupiter képeit kelletet látni, minden kertnek különös istene vala, az aszszonyok közönségesen tsak az istenek szerelmeiröl valo énekeket éneklették, a mint láthatni, virgiliusbol. és ovidiusbol, az ö játék nézö helyeken. vagy fajtalanságokot láttak, vagy kegyetlenséget.

A romaiak mulattsága rend szerént abbol állot, hogy a kardosokal egy mást meg ölették, a fene vadakal el szaggattatták az embereket, a rabjokot leg kissebért meg kinoztatták, és azokal irtoztato kinokot szenvedtettek, atartományoknak gubernatori, nagy kegyetlenségekel bántak azokal kik romaiak nem voltak, a császárok meg ölették mind azokot, akik nékik nem tettzettenek, minden törvény nélkül, ettöl vagyon hogy a gonosz fejdelmek anyi vért ontottanak, és anyi romai urakot ölettek meg, de még a fösvénység, nem vala aláb valo akegyetlenségnél, minden tele vala tsalárdságal, hamiságal, vádolásal, eröszak tétellel, és nyomorgatásal, a Cicero oratioi, ezekröl eleget mondanak, ha verrus, arespublica idejében, harom esztendö alat annyi kegyetlenséget mivele, tsak egy tartományban, mit nem tselekedhettek Caligula, és néró idejében agubernátorok, kik avádolástol nem tartottanak, és a melyekre magok a fejdelmek adtanak nékik példát, mit nem követének, albinus, és florus judéába, és flaccus alexandriában. ezeket mindenek tudgyák.

Illyenek valának tehát azok. akiket keresztényeké tettenek, és akikröl akarok szollani, de amidön meg mosatatának, és meg szenteltetének, mindgyárt másokká lettenek, mind azon által, nem kel el titkolni a görögök. és aromaiak közöt. sokaknak jó hajlandoságokot.

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 309)


Előző oldal | Következő oldal