végezte dolgát és haza mentek estve, akor vatsoráltak. amit pedig ebédnek hitták az elött, prandium, az inkáb fölöstököm volt; mint sem ebéd, ami szokasunk szerént, mivel igen keveset ettek, tsak annyit hogy estig el türhessék, sokan még regel sem ettek, pransus non avide quantum interpellet inani ventre diem durare. hor. 1 in sat.6. vitellius tsászárt, nagy mértékletlennek tarttyák azért, hogy leg gyakrabban négy szer ett napjában, de harom szor minden nap. svet. in vitell. C.13.

A keresztények, mind inkáb közönséges husal éltek, és inkáb olyan eledelt ettek, amelyhez tüz nem kivántatot. mint sem amelyet késziteni kelletet volna, leg fellyeb kétszer ettek napjában, el hagyván tellyeségel az apostolok tanitasi szerént, avatsora után valo Collatiot, amelyet Cömessationak vagy vendégségnek nevezték, de akár mely vékony, és rövid volt ebédgyek, és vatsorájok, de az étel elött, és utánna, hoszu imádságokot mondottak, még mostanában is meg vagyon a formulája. azoknak az imádságoknak, és prudentius azokrol. két hymnust tsinált, amelyekben ki tettzenek arégi szokások. Cathemerin, 3.4.

Aban az idöben. szokás volt. hogy asztal felet olvastanak, plinius, mindenkor igy tselekedet. plin.12. ep.5. és juvenalis vatsorára hiván egy jó akaroját, azt igéri néki hogy el olvastattya homerust, és virgiliust, de a keresztények a szent irást olvastatták, és szent énekeket énekeltek, az eretnekekel nem ettenek. se az exCommunicatusokal, hanem némelykor ettek apogányokal., azért hogy tellyeségel el ne ronttsák atársaságot vélek.

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 328)


Előző oldal | Következő oldal