a szegényeknek örömest adnak, nyughatatlanság nélkül vannak jelen a szent áldozaton, egyiit énekelik a szent énekeket, az Isten ditséretire egy mástfelgerjesztik, ep.l. ad uxor. C.5 de resur Carn. Cap 8. ep.2. ad uxor. in fi. ahiveknek nem engedik vala meg apogányokal valo házaságot, de ha már annak elötte házasok valának. meg engedték hogy együt lakjanak., de nagy gyengeségnek tartották,. és nemely helyeken, penitentziát is tartattak azokal, akik másodszor meg házasodtak. hier. ad salvin. in fine.

13 Beszélgetés A keresztények egyeségéröl.

Illyen vala tsak nem mindenik kereszténynek az élete kinek kinek különösön, nézük meg mostanában, hogy mint vala az ö egyben valo gyülekezetek, ez a szó ecclesia, gyülekezetet tévén, a görög varosokon, akor éltenek ezel a szoval, amidön anép esze gyülekezet, rend szerént valamely játék helyre. vagy valamely dolog végezésére, hogy pediglen a hivek gyülekezetit meg külömböztessék atöbitöl, az Isten ecclésiájának nevezik vala., mindenik városban tehát a keresztények. különös tsoportban valának, és az okot ád vala az üldöztetésekre, mert az ö gyülekezeteket tilalmasnak tartották lenni, nem lévén arra szabadságok az ország törvényétöl, azt is rosznak tartották, hogy a szeretet egyeségében éltenek, és azal káromlották öket, hogy valamely támadást akarnak kezdeni, tertul. apol.C.39.

A valo hogy az egy helyben lako hivek egy mást mind üsmerték, amint hogy az imadságokra esze gyülekezvén, egy mást minden nap látták, és mindenekben egy máshoz alkalmaztatták magokot. még aközönséges dolgokban is, az ö örömök, és szomoruságok. közönséges volt, ha az Isten valamelyikével valamely kegyelmet tett, azon mindenik

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 335)


Előző oldal | Következő oldal