pedig könnyen adhattak okot a gnosticusok, és a Carpocratiánus eretnekeknek otsmány tselekedeti, amelyeket követtek gyülekezetekben. és amelyeket nehéz volna el hinni, ha tsak aszent atyák nem mondanák, epiph.heres.26. et 27. Iren. lib.1.C.24. ezek az eretnekek mindnyájan, keresztény nevet viseltek, a Catholicusoknak pedig pogány rabjok lévén, azok, az urok elen, minden féle káromlást ki gondoltanak, tsak magokot a kintol meg menthessék,

Ilyen formán hirdeték akeresztényekröl, hogy ök az éttzakai gyülekezetekben., egy gyermeket meg sütnek, azt lisztel meg hintik, és meg eszik, a vériben kenyeret mártogatnak, erre az Eucharistia ada okot, Euseb.IV.hist.C.7.st.just. 1 apol. azzal is káromlották, hogy együt vendégeskedvén, egy ollyan házban, ahol tsak egy lámpás éget, a melyhez egy kutyát kötöttek, és hust vetvén a kutyának, a lámpást fel forditotta, és a setétben. a férfiak az aszszonyokal. esze elegyedvén, mindent el követtek, ezeket a káromlásokot leg inkáb a sidok kezdék, ha szinte ezek hihehetlen dolgok valának is, de a köz nép el hitte, és ugyan valoságal kelleték arrol irni. tertul.apolog: C.7.8.9.

Azal is káromlák akeresztényeket. hogy az egész emberi nemzetnek ellenségi volnának., de föképpen a romai birodalomnak, hogy ök örülnének aközönségesen valo nyomoruságon, és ohajtanák a birodalom el romlását, mind ezekre azok adhattak okot, hogy a keresztények gyakorta szollottak avilági méltoságnak hejában valosága ellen, avilág végéröl, és az utolso itéletröl, vagy is talám a szent János látásában valo jövendöléseket olvashatták, amelybe szól a bálvanyozo roma büntetéséröl., és a martyrokért valo boszu állásrol, az is adhata okot. az illyen káromlásokra, hogy a hivek el vonták magokot aközönségesen valo vigasságoktol, amelyek az áldozatokbol, vendégeskedésekböl, állottak, tertull.

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 341)


Előző oldal | Következő oldal