19 Beszélgetés. Az üldöztetésekröl.
Az üldöztetés rend szerént valamely parantsolaton kezdödöt, a mely tilttya vala a keresztényeknek agyülekezetet, és bizonyos büntetésel fenyegette azokot, kik nem akarnának áldozni az isteneknek, ollyankor apüspökök egymásnak hirt adtanak, egymást agyakorlatosab imádságokra intették. és anépet bátoritották, ollyankor sokan el szaladának, akristus tanáttsa szerént, de söt még apásztorok és apapok magokot fel oszták, némellyek anépel meg maradának, némelyek el rejték magokot, mert leg inkáb öket keresték, mint olyanokot, akiknek veszedelmek, el szélyeztheti ajuhokot, act.st.pion. némellyek hogy reájok ne üsmérjenek, aneveket meg változtaták, némelyek az üldöztetéskor pénzen meg váltották magokot, hogy békével meg maradhassanak, igyis szenvedtenek, joszágokot adván el magokért, meg is mutatták ezel. hogy a lelkeket mindeneknek drágábra betsüllik, hogy ha pedig abiráktol pénzen vettek ollyan irást, a melyel. el hitethették másokal, hogy engedelmeskedtek a Császárok parantsolatinak, ezeket nevezték libellatici. és az apostaták közi számlálták, mint olyanokot, kik alatomban pogányoknak vallották magokot. Cypr. ep.52. ad antonian.
Az anyaszent egy ház szabot rende. tilttya vala, hogy valaki martyromságra adgya maga magát, se semmit olyat. tselekedni, ami az üldözésre indithassa apogányokot, ugy mint a bálványokot esze tőrni, a templomot fel égetni, és az isteneket gyalázni, orig in Cels.8: valo hogy sokan valának olyan martyrok., kik az ilyeneket el követték, és akik magokot bé árulták, de az ilyen különös példákot arend kivül valo kegyelem indulattyának kel tulajdonittani, közönségesen azt tartották,
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 350)