pap. aki minek utánna sokakot bátoritot volna a martyrságra. és atöbbi közöt a maga felesé.it, ötet magát is ugy hagyák mint holtat.
A püspök gyakorta ané. ké.é.é.e választtya vala az egy házi renden valokot, de mindenkor atöb egy házi renden valok tanátsábol. v.Cypr.ep.33. és minek utánna meg visgálta volna valamely tudos papokal. hogy ha alkalmatosé. ha alkalmatos volt. az ö akarattyára nem vigyáztanak, nem hogy azt várták volna hogy maga ké.je, de söt mé. gyakorta akarattya ellen is fel szentelté.; ugy anyira hogy valának olyanok, kik arra soha nem veheté. magokot, hogy hivatalok kötelesé.it kövessé.. Cypr.ep.29 ad cler. apüspököt, akörül lé.ö püspökök választották, az egé.z né. elött, leg aláb kettönek, vagy haromnak oda kelletet gyülni, Cypr.ep.68. Can apost. VIII.C.4. mivel azokban az idökben igen nehé. dolog vala nagy gyülekezeteket tartani, hanem midön az üldözteté.ek meg szüntenek., és gyakorta a püspöksé.ek, püspökök né.kül valának sok idökig. orig.in.levit.hom.6. Can.nicae: ané. jelen valo lé.it szüksé.esnek ité.ik vala azé.t, hogy a választotnak mindenik meg látván érdemes voltát, örömestebb engedelmeskedgyenek né.ie, gregor.tur. X.hist. C.3. mivel rend szerent tsak ollyanokot választottak., akik ugyan azon anyaszent egy házban kereszteltettek volt meg, és akik egy nehány esztendökig viselté. az egy házi hivatalokot: minek elötte a püspököt fel szentelté., böjtöltenek, és imádkoztanak, rend szeré.t. avasárnapra virado éttzakát imádságban. töltötté., azután aszentelé.hez kezdettenek, amely szentelé.nek, aleg föveb Ceremoniája abbol áll, hogy ajelen levö püspökök, reája tetté. kezeket, ameg lé.é., aszent áldozatot ajánlották.
A püspök, se papokot, se diaconusokot, se egyé. egy házi
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 380)