menekedhessenek az adoság alol, és a rabok a rabságbol. st.basil.orat.5. in st.julia. ha valamely pogány meg szeretet egy keresztény leányt. arra kénszerithette. hogy magát vagy meg adgya, vagy készüllyön a kinokra., pallard hist. laus C.3. szent justinus irja. hogy egy kereszteny aszszonyt. aférje azért bé vádolta, hogy nem akart többet véle közösülni, és hogy egy ember tsak azért öleték meg, mert azt meré kérdeni abirótol, hogy miért ölette volna meg azon embert ki meg téritette volt. ezt az aszszonyt, tsak a keresztény neviért,? just 2 apol.init, amidön egy kevés ideig békeségben volt az anyaszent egy ház, minden nap tsak attol tarthattak. hogy az üldöztetés ismét el ne kezdödgyék, soha pedig az a békeség ollyan tsendes nem volt, hogy sokan a keresztények közül ne szenvedtek volna, vagy anép fel támadása miat, vagy más képen, mivel sok martyromokot látunk alexander idejében, és mások idejekben. kik nem inditottak üldöztetéseket. szent melitonus, azon panaszolkodik antonius Császárnak, hogy a keresztényeket, szabadoson huzák, vonnyák. ollyan parantsolatnak szine alat, amely hirével nintsen aCsászárnak. ap. Euseb IV.hist.26. ha szinte a kinzások, és az eröszak tételek meg szüntenek is, de a gyülölségek, soha meg nem szüntenek. erre valo nézve, szabad volt akár kinek bestelenitteni akeresztényeket, ö ellenek beszélleni, vagy irni, öket tsufolni. és belöllök komédiát tsinálni, nem tsak büntetetlen maradának mind az illyenek, de sött még, jónak, és ditseretes dolognak tartották lenni, kételenek valának minden nap látni apogányok Cérémoniáit. mindenüt disztelen bálvány képeket. tekinteni, és a fajtalanságra valo házak mellet el menni, és mindenüt Istentelen beszédeket hallani, ugyan is. erös szivüeknek kelleték nékik lenni. hogy meg tarthassák annyi akadály közöt az élö hitet, és azt a tiszta szokást, gyarlo

(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 388)


Előző oldal | Következő oldal