fejdelmekhez, és a birákhoz tettzet ki, soha sem hallották öket panaszolkodni atisztekre, mindenben. engedelmeségel, és tisztelettel valának hozájok. hogy ha tsak avallásal ellenkezö dolgot nem kivántanak töllök, az adot, örömel meg fizették.
Nem hogy háboruságot, vagy támadást inditottak volna, de soha semmi részek nem volt a harom elsö saeculumokban lévö Császárok meg öletetésében, akar mely kegyetlenségel üldözték is öket, tertul. apol. C.35.36.37. tsak éppen a keresztények nem keresik vala halálát nérónak. domitiánusnak, Commodusnak. Caracallának, és más több kegyetleneknek, akeresztények annyi sok igasságtalanság, és halhatatlan kegyetlenség után is, fegyvert nem fogtanak, oltalmokra, noha ök többen valának, mint sem akár melyik nemzet. ki a romaiak ellen hadakozot, de söt még anyi sok keresztény vitézek, kik a romai hadak közöt valának, fegyvereket tsak eppen azok ellen forditták a kik ellen azö fejdelmek parantsolta nékik, és azt láttyuk hogy egy egész légyio. inkáb meg hagyá magát öletni, mint sem az ellen tselekedni, amivel az Istennek. és a Császárnak tartoznék. act. st mauric.
Nem örömest kivánták magokot menteni, amidön vádoltattak, az egész elsö saeculum alat, bé érték aszenvedésel, az ö szenttséges mesterek példája szerént, aki semmit nem felelt vádloinak, és meg hagyá magát igasságtalanul itéltetni, hanem ádriánus császár idejében, már kezdének holmi apollogyiákot irni, v.Eus. IV.hist 3.25.
Ez a meg gyözhetetlen békeséges türés, az évangyélium alá veté ahatalmasságokot, noha még az üldöztetések tartanak vala, mind az által már meg számlálhatatlan vala akeresztényeknek számok. mi tsak tegnaptol fogva vagyunk. mondgya tertullianus, és még is már mi velünk tele vagyon várositok, házaitok, faluitok, mezöitek, tanáts házaitok., apol. C.37. amint is hogy minden féle renden lévőkböl
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 390)