voltanak hogy a halálra valo rabokot meg menthessék, ezért is igyekeznek vala meg tartani a templomoknak adatot szabadságot, a melyet. amartyrok. és más szentek temetöjéhez valo tiszteletért engedték vala meg, valamint galliában, meg engedték, a szent. márton temetöjének, talám ettöll volt az elöt az a szokás. hogy a halálra valokot meg vakitották, olyan állapotban tévén öket, hogy többé ne árthassanak., idöt is adtak nékik a penitentziára. és gyakorta bé zárták öket, a klastromokban is.
A fejdelmek. elött valo tiszteleteket, és hiteleket. apüspökök arra forditották, hogy a népen valo huzást, vonást, és az igasságtalanságokot meg gátollyák, a közönséges jora, a templom kintsét sem kimélették, meg lehet olvasni hogy miket tselekedtenek a pápák. szent gergelytöl fogvást, Carolus magnus idejéig, akik romában igen sokat épitettek, templomokot és ispotályokot, és más egyéb közönséges jóra valo épületeket, meg menyit fizettek a barbarusoknak, hogy olosz országot meg menthessék a pusztitástol, olvasák meg a szent arnoldus életét, és atöb szent püspököknek élettyeket, kik azon idökben, a dolgokban forgottanak, meg láthattyák hogy a kereszténység, nem hogy ártana a világi dolgoknak, de söt még azoknak fundámentuma, mivel semmi ugy egyesé nem tészi az embereket, mint a felebaráti szeretet, és az, egy másal valo békeségben valo létel, avalo hogy a keresztényekhez nem illik ugy az országokot valo hoditás, mivel azok a nagy hoditások, és országok nyerése. nem más, hanem nevezetes, és emlékezetes tolvajságok.
A püspököknek, és az apáturoknak, nagy hitelek, esze elegyedék tsak lassanként, avilági hatalomal, és uraká lettenek, ugyan azon hatalomal valamint avilágiak, mivel ök is tartoztanak hadi embereket fel álitani, az ország szolgálattyára, söt még magok is tartoztanak ahadban el menni vélek. a nemzetek esze lévén elegyedve, a Clericusokot válogatás nélkül kelleték tenni, ugy a barbarusok közül, valamint aromaiak
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 461)