jő, azt kérdi tőlem ha van é pénz nálam, egy polturát akarok Néki adni Alamisnában, el nem vészi, hanem azt mondgya, hogy adgyak néki egy izlotot, mert ő azal nagy szerentsét és Áldást fog réánk mondani, adok néki egy izlotot, a’ mely harmintz Poltura, a’ dervis el-vészi, én meg kérdem ha visza adgya é, igéri hogy visza adgya, azután el kezdi a’ rettentö sok áldást, az izlotot pedig szüntelen az ortzájához kőszörűlte; látta hogy nehezen várjuk végit a’ sok berbitélésinek, ő is már el-faradot volt, el hadgya, akor a’ Pater kéri viszsza az irlotot, a’ dervis azt feleli. várjatok, mert még a jova hátra van az áldásnak, ujontában el-kezdi a’ sok Zűr Zavart Áldást, és akor az izlotot tsak a’ Szakállához surollya, azt is el végezvén a’ Pater kéri visza az izlotot, a’ dervis azt feleli: hogy gondollyátok meg, hogy az az izlot egy hitetlennek erszényiben viszsza mégyen, a’ már az én Szent Szakállomhoz ért azt visza nem adhatom, nem lehetet nem nevetni tsalárdságát, ö is nevette, mint réá vett.

De már azt is meg kel mondanom, hogy Mahomet mint rendelte a’ böjtöt, az ő Doctori tanityák, hogy Mahomet böjtöt akarván rendelni az övéinek, a’ Mindenhatohoz fel ment, és azon kérte az Istent hogy vegye gondviselése alá az ő népit, és tiszteletire hatvan napi bőjtőt fog rendelni kőzőttők, a’ mindenhato el-fogadta, és jová hagyta, mikor le-szállott volna az égböl, a’ harmadik égben találta a’ Kristust, a’ ki kérdette tőlle hogy mi dologban volt a Mindenhatonál, Mahumet mindent meg mondván, a’ Kristus mondotta néki, hogy sokat igértél, azt a’ tiéid soha meg nem tartyák, Mahumet ismét fel mégyen, és azon kéri az Istent, hogy a’ bőjt had légyen Őtven napig valo, az Isten azt jová hadgya, Mahumet ismét a’ harmadik égben találván a’ Kristust, elé beszélli hogy mit végezett volna, a’ Kristus mondotta néki, hogy a’ te hiveid azt az ötven Napot soha meg nem tartyák, én az enyimeknek tsak negyvent rendeltem, még is nehezen tartyák, Mahumet ismét fel mégyen, és kéri az Istent, hogy engedgyen el még husz Napot, az Isten arra is réá szállott, és ugy harmintzat bőjtőlnek, a’ Kristus pedig miért vagyon tsak a’ harmadik égben, azért hogy mikor a’ Mennyegben akart menni ugy találkozott, hogy egy gombos tö volt a’ köntősiben, a’ menyegben pedig semmi földi dolog nem mehet.

Az Anyánkrol valo kérdésemre hogy Őtsém Uram meg nem felelt kőnyen el itélhetem az okát.

(I. Misszilis levelek: 323)


Előző oldal | Következő oldal