menvén mindeneknek, hogy mi formában lenne az a vendégség. véghez akará vinni annak elötte valo fel tett szándékját:
Ugyan azon anapon, a melyen volt a vendégség. a fö presidens az asztalán. talalá az Elvir. levelét. de nem tudhatá meg ki tette volna oda. fel nyitván a levelet. ezeket a szokot talalá benne.
Uram, az igasságtalan valo eröszak tétel, a melyet akarnak tenni az én hajlandoságomon, eröltetvén engemet arra. hogy azt a hitet adgyam dom baltazárnak. a melyet mindenek tudtára. meg igértem dom sebastiennek, ugyan ekénszerit engemet arra. hogy vég képen el hagyam avilágot, minden féle utot meg probáltam. minek. elötte. erre adgyam magamot., de mint hogy semmi sem engesztelheti meg. az én üldözöimet. és azt akarják, hogy meg szegjem. mind az Isteni, mind az emberi törvényt. meg másolván. szent igéretimet. azért én is alábaihoz borulok annak, akiért. egyedül. azokot által hághatom. kérlek. arra, hogy az én el szaladásomot. ne tulajdonittsad senkinek is. mivel azt nékem el kelletet rejtenem, hogy meg ne gátollyák. az én rejtékemnek helyét. tsak akor tudgyák. meg, a midön szabaddá hagynak engemet. vagy a mikor halálomnak hirét hallyák.
dona Elvir de Suaré.
A midön a fö presidens olvasta ezt a levelet. az eleonora házánál. igen nagy sibomgás volt, mivel éléonora a töb leányokkal az Elvir házába menvén hogy fel öltöztessék. nagyot sikota. hogy nem találá, és a többi. észre vévén a lepedöt. az ablakra kötve. még inkáb kezdének sikotani. dom pedre meg halván az ö sikotásokot. hozájok mene, és igen tsudálkozék adolgon., eleonora pedig oly jol tuda magat el szinelni. hogy dom pedre. el hiteté magával. hogy semmit sem tudna. az elvir el szökésében.
Ez a hir. a dom pedre házátol. tsak hamar el terjede az egész városra, és a nagy urak. mindnyájan, a dom pedre házahoz gyülének, és ót ki ki. meg mondván a maga gondolattyát., azt hiteték el magokal. hogy dom sebastien lopta volna el Elvirt. dom pedre mindgyárt futa a házához, de tsak az annyát. dona Catherinát találá, aki is
(III. Mulattságos napok: 117)