meg. üsmeré, és inté néki hogy mindgyárt. viszá térne, és el mene az ablaktol. egy kevés idö mulva. egy papirosat vete le néki, a melybe evolt irva. eredgy, várj meg engemet a szent ursula templomában. álváré nagy siettségel. és félelemel. el mene attol a helytöl. és oda mene, a hová mondották hogy menyen. alig várakozék ót egy oráig, hogy látá eleonorát a templomba bé menni, ót elö beszéllé neki hogy miért küldetet volna. hogy az ura mitsoda nagy keserüségben volna, aki tellyeségel fel tette magában. hogy az elvir lábaihoz borullyon. okos eleonora. mondá néki. én abban bizonyos vagyok., hogy ha szemben lehetne véle, meg is változtatná veszedelmes szándékit. kénszeritlek arra. hogy juttasd szembe véle, a mitsoda veszedelemre tette magát. hogy lisbonában viszá tért. én azért rettegek. ki sem megyen innét addig amég nem láttya dona Elvirt. és azt tudom. hogy minden féle veszedelemre veti magát. ha ezt meg nem engedik néki. Eleonora erre igen nagy gondolkodásban esék. nem tudván mit felelni, mivel azt jol tudta. hogy az aszonya soha. azt meg nem engedi. ha kérik tölle. ugy kelletet hát dom sebastient hozája vinni, hogy ne tudgya, és a meg nem lehetet nagy veszedelem nélkül, mind ezeket hogy mitöl tartana. meg mondá álvárénak. és azt jovallá néki, hogy verje le az ura elméjit az illyen nehéz dologrol. de álváré tudván. hogy mint szereti az urát. addig reménkedék néki. hogy végtire eleonora reá álla., és mondá néki. hogy két naptol fogvást. az aszonya az ágyban fekünnék. és mint hogy dom báltazár. véle nem fekszik. hogy néki ne alkalmatlankodgyék. azért abban könnyeb mód is lehet hogy bé vigye dom sebástient hozája, hanem mihent jól bé estvéledik. hoza el magával. és a kert ajtaját nyitva talályák. és ót a lugos alat vonnyák meg magokot. a többit bizák reája.
Álváré nagy siettségel vivé ezt ahirt az urának aki is nagy nyughatatatlanságal varta, és mindeneket meg beszélle néki. és az esvéig valo idöt abban tölté. hogy miket mondgyon Elvirnek.
Elvir pedig két napot, és két éttzakát nagy nyughatatlanságban töltvén el. azutan könnyebben érzé magát. és egy nehany oráig alut. az alat pedig dom baltazár egy nehány szor volt nála, hogy lássa mint vagyon. eleonorának pedig dom sebastien lévén az elméjiben. el felejtette volt az aszonyának meg mondani hogy dom baltazár egy nehany szor volt látogatásán a még alut de a több leányok meg
(III. Mulattságos napok: 128)