felséged szabad magával. és reménlem. hogy az idö meg üsmértetvén veled szivemet, el is olttya benned azt a szerelmet. a melynek gyakorlása igen kevés kedv töltésire lészen akirálynak ezekre a szokra apalota ajtajához érkezvén, be menének. a hol is fejdelmi Collatiot talalván. az Etelrednek igen tettzék. és azt akará hogy kork. edita. és az Etelgiva apja asztalhoz ülnének.

Az illyen mulattságot a királyok is szeretik. és szabadságban lévén. meg tartozkodás nélkül, meg mutattyák hogy ha anagy hatalomban vannak is öltöztetve. de tsak emberek. és Etelrednek is olyan mulattságára volt az az ora, hogy azt anyira hoszabitá a menyire lehete.

A kedves Ételgiva noha szüntelen vigyázot is magára, hogy ki ne nyilatkoztassa ami a szivén vagyon. de minden tselekedetében, anyi kedvet. és eszt mutata. hogy a király nehezen válhaték meg tölle, de végtire tartván attol. hogy ne keresnék. és ót ne találnák. el butsuzék Etelgivátol, kérvén arra. hogy engedné meg. had jöhetne gyakorta hozája. érre ö, szemérmetesége szerént felele., és rea nem álván kerésére, meg érteté véle. hogy hejában ellenzené ö azt, mivel az a király akarattyán áll. azután kegyes szokal szolla Editához., és látván hogy Ételgiva nagy szeretettel volna hozája. arra kéré ötet. hogy gyakorta beszéllene felölle Ételgivának, edita erre okosan felelvén. a királyt ki kisérék, aki is lovára fel üle. anyi tsudálkozásal. amenyi szeretettel. és nem gyöze eleget beszélleni. korknak az Etelgiva szépségéröl. és eszéröl. a király pedig az udvarához érkezvén, senki nem meré kérdezni hogy hol járt volna. és azután avárosban viszá mene. fel tévén magában. hogy más nap ismét Etelgivához menne.

Etelgiva pedig mihent egyedül lehete. Editával. elé beszéllé néki minden szavait akirálynak. és azt is hogy mint meg türköztette magát. hogy akirály észre ne vegye szive indulattyát. oh! mitsoda méltó

az a király a szeretetre mondá ismét. miért ö király. vagy miért vagyok én egy semmi.

Mitsoda történet az. amely oly igen meg egyezteti akét szivet. a kik egy mást nem birhattyák. és mitsoda haszna. lesz. enyi sok szorgalmatoságnak, és szeretetnek.?

De mint hogy, felelé erre edita, akirály egyebet nem kiván. hanem hogy tegedet szerethessen, miért magad is hasonlo gyönyörüséget

(III. Mulattságos napok: 187)


Előző oldal | Következő oldal