azon házaság nélkül, ezek a szok, amelyeknek értelmét Ételgiva meg nem értheté. annyira meg haták szivét. hogy nem birhatván az elsö indulattyával fel kiáltá. hogy hogy felséges király. hát nem szeretz már engem?
Etelgiva, alig mondá ki ezeket a szókot. hogy el tüzesedék [el-tüzesedék].
akirály mindgyárt észre vévé. hogy meg bánta volna mondásit. kerdé tölle, szép Etelgiva. lehetneé a. hogy az Etelred szivét bánnád el veszteni. felséges király. felelé ez a szép leány. én sokat is mondottam, de ugyan is már régtöl fogva titkolom azt az indulatot. amelyért már meg nem pirulhatok, mint hogy meg gyözted szeretetedet, az illyen gyözedelemért bizonyos vagyok jó erkölcsodben. és az enyém nem forog már szerencsétlenségben ha azt meg vallom is. hogy a mérész Etelgiva az ö királyára mérte volt vetni szemeit. még annak elötte. hogy a magaét reája vetette volt meg vallom felséges király. hogy szerettelek., és szeretlek azal az erös szeretettel. amelyel. szerethet egy olyan leány. aki kedvelli a jo erkölcsöt. tartoztam ezt meg vallani mind azokért. amelyeket tselekedtél érettem, azén hozám valo szorgalmatosságidot. anyi szeretettel vette a szivem mint tisztelettel., ajó erkölcs. amelytöl soha el nem akarok távozni,. azt el rejtette volt szivemben és a magam meg türköztetéséért kevésben mulék, hogy életemet el nem vesztettem. mivel szüntelen elöttem látni. egy szép és nagy fejdelmet, azt szeretni., szánni. részt venni szeretetében. és még is néki meg nem mondani. olyan kin, a mely igen meg büntetet engemet vak meröségemért. mind azon által, még most sem tudtad volna meg. hogy ha ezt irántam valo szandékodot meg nem mondottad volna
Felséges király ne tsudállyad tehát. ha el nem vehetem akit nékem szántál, azt könnyen el itelheted. hogy egy ollyan személy, a kinek tellyes a szive Etelredel. a másnak nem adhattya magát.
Valtoztasd el felséges király ezeket ajeleit jóságodnak. azzá. a mire már kértelek volt. és enged meg, had vonnyam el magamot, az idö, atávul valo létel. és a jó erkölcs, gyözedelmet vesznek szivemen, én meg vallottam a szivem titkát. mint egy jutalomul ate jó erkölcsodnek, ad meg mostanában az enyimnek azt a jutalmat. amelyel néki
(III. Mulattságos napok: 193)