fáklyákot gyujtának étzaka. és hajnalban ismét el kezdék azon keményen a hartzot,

Dél felé adom fernand hajojában valo árbutz fát lelövék, az anglusok arra gyözedelmet kiáltának, de egy kevés idö mulva, a kerm hajojának a leg nagyobik árbutz fáját egy álgyu golyobis két darabbá törvén, a spanyolok is nagy örömbe valának, és közeleb menvén az ánglus hajohoz. oly rettentö. álgyu, és puska lövés volt hogy se egy mást nem láthatták. se nem halhatták.

kerm, és dom fernánd azon igyekezének. hogy egy máshoz horgolhassák hajojokot. azt végben vivén. akor el kezdödék közöttök arettentö hartz, a mely méltó örökös emlékezetre. kerm tsak dom fernandot kereste. és dom fernánd, tsak kermvel. akart viaskodni. az anglusok egy nehány szor az ellenség hajojában ugrandozának. de mindenkor onnét ki üzetének veszedelemel. dom fernand is hasonlo képen tselekedet. az anglusok hajojában., de nem volt nagy haszonal. kerm sok féle sebekben esvén, sok vérit is vesztette el. de még is nem akara el távozni a helytöl, hogy magát bé kötesse. dom fernándnak is által volt löve. atzombja, és három. vagy négy vágás is volt rajta, de még is tsak biztatá a vitezit.

Végtire atüz meg lassudék mind a két részröl. és anyira meg tsendesedék., hogy tsak némelykor hallaték. egy nehány puska lövés. ez a kemény hartz. három oráig tarta. és mind egyik. mind a másik hajoban, tsak holt testet, és sebeseket lehete látni. a hartznak alig lett tellyeségel. vége, hogy látának nagy sebeségel feléjek jöni. egy hajot. a mely hajonak anglus Zászloja volt. a hajo pedig. alunlei hajoja volt. a ki is nagy tsudálkozásal látván. azt a szomoru dolgot., akét hajohoz közelgete. hogy segedelemel légyen hozájok. atöb spanyol hajok látván ötet, gondolák hogy dom fernánd el veszet volna. a szélnek ereszték vitorlájokot. tarván attol. hogy az anglusok utannok nemenyenek. akik is ollyan nyomorult állapotban valának. hogy szerentséseknek tarták magokot, hogy a spanyolok nyugodalomban hagyák öket.

Lunlei pedig leg elöbször is a spanyol hajoban szálván. ót tsak holt testeket. és haldoklo embereket talála. de mitsoda nagy ijedségben nem esék. amidön meg üsmeré dom fernandot a többi közöt fekünni. a ki eszén nem lévén. avér igen fólyt belölle. soha a vitéz eleonorának. nem volt olyan nagy szüksége a bátorságra és az

(III. Mulattságos napok: 34)


Előző oldal | Következő oldal