ö nagy hadi keszületi olosz országot tekéntené, mivel olosz ország ellen akarna hadakozni. valamint tselekedet a második mahumet Császár.

De apersiai királynak a portan lévö követtye igen okos lévén, ötet meg nem tsalhaták. azt igen jol tudta hogy mitsoda oka lehet amuratesnek, az ura ellen valo panaszra. azért által is látá szándékát, erre valo nézve minden késedelem nélkül tudtára adá akirálynak. hogy mitöl tartana. ugy hogy a király is mindenekröl rendelést tehetne. hogy ha ugyan ö ellene találna lenni ez a nagy készület., amint is hogy amurátes által költöztetvén atengeren az europai hadát. nagy siettségel indula persia felé.

Az ö asiai, és europai hada. közel három. száz ezeren. tsak nem egyszers mind érkezék az eufrátes vizének partyára, amurates minek utánna le vágatta volna mind a persiai hadat kik ellene akaranak állani a parton, az egész hadával altal mene. és sohult meg nem állapodván. egyenesen tauris városának mene. a mely régenten a persiai királyoknak rend szerént valo lako helyek volt, mindenek nagy rettegésben. és félelemben kezdének lenni tölle, és el pusztitván a körül lévö tartományokot. kardra hányatá a lakosokat. és azután. tauris városa ellen mene. a mely oly igen kezdé magát oltalmazni, hogy azt nem gondolta volna.

Hogy pedig alakosokat arra kénszerittse. hogy magokat fel adgyák. holmi sok igéreteket tön nékik, de mint hogy ök azt tudták hogy az elejeket is ugy tsalta volt meg soliman Császár. a ki is fel prédálván avárost. rabul el vivé Constancinápolyban mind alakosokot kik valamely mesterséget tudtanak, erre valo nézve fel tevék magokban, hogy minden tehettségekel amurátes ellen állanának. és oly igen kezdék magokot oltalmazni, hogy a Csaszár kéttségben eset vala a meg vételeröl, a midön egy árulo meg mutatá néki. a városnak leg gyengéb részit, ezt a helyt oly rettentö képen kezdé lötetni. hogy végtire tágas rést tsináltata. a melyen ostromra küldé ahadát. a persak négy vagy ött ostromnak ellene állának nagy vitézségel. de az utolso rettentö léven, avárost meg vevék. és az amurátes hatalma alá esék. a ki is igen boszonkodván azon. hogy anyi ideig állottak volna szembe véle. kardra hányatá az embereket. aszonyokot. és a gyermekeket.

(III. Mulattságos napok: 48)


Előző oldal | Következő oldal