bé jelentété magát. a ki is a Császárhoz vivé. akinek mindeneket elé beszélvén. adolog tsak hamar véghez mene. a Császár kötést tévén az árulo gumerel. mindeneket meg igére néki. és nagy summa pénzt is ada. és ez a fösvény. az ö királya, és hazája ellenséginek kezéhez adá a várost. amelyet azö ura. a persiai király. és attya fia. reá bizot vala.
Mint hogy a szép rákimára valo nézve tselekedte amurátes mind azt a mit tselekedék. alig mene bé avárosban. hogy minden dolgot ibrahim vezérre bizván. és tsak a szerelmében akarván foglalatoskodni. erre valo nézve meg izené az émirnek. hogy meg akarná látni a szép hugát. a ki felöl oly nagy ditseretet hallot., gumer nem tuda mit tsinálni örömében. erre a hirre. és abban nem kételkedvén. hogy ez az iffiu Császár meg ne szeresse hugát. azért. mindgyárt. nagy dolgokot kezde magának igérni. és a császárt. rakimához kisérvén. örömel vevé észre hogy meg nem tsalatkozot volna gondolattyában.
Ugyan is mihent ez a két személy meg látá egy mást, azonal tsudálkozni kezdének egy máson, a sultán ha szépnek tartá is lenni rakimát a képe szerént, de sokal szebnek találá magát. mint sem képit. és tsudálkozni kezdék szépségin. rákima pedig aki ugy gondolkadván amuratesröl, mint oly rettentö emberöl, a ki tsak avér ontást szomjuhozná. és látván ö benne igen szép termetet. és kegyeséget, nem titkolhatá el gondolattyát.
Egy máshoz közelgetvén. hogy egymást köszönttsék rákima a lábaihoz akarván borulni a császárnak meg tartoztatá nagy kegyeségel. a melyböl észre veheték. hogy a szerelem meg gyözte volna. én nekem kell szép rákima. mondá a császar azon tiszteletet adnom néked. és a mely hajlandoságot gerjesztettél fel bennem az. amuratest örökösön hatalmad alá veti, ezeket a szókot azzal a kegyeségel mondá ki, a melyel ö igen tudta magát szeretetni. a midön akarta. rákimát pedig igen meg haták., és meg pirulván igy felele nékie akár mely hajlandoságal méltoztassal lenni hozám hatalmas Császár. de minden dicsöségemet abban tartom. hogy a magamét ahoz alkalmaztassam.
Emir gumér. aki jelen volt ezen a beszélgetésen gondolá hogy amurates még továb is akarná követni beszélgetésit. a házbol ki mene., és ót hagyá a hugával. a ki mellet távul. rab leányok állottanak.
(III. Mulattságos napok: 52)