magát meg menthesse a roxan kegyetlenségétöl. de fö képpen arra vigyázot. hogy mindenekbe a profétája tanácsát kövesse. a mi pedig Constancinápolyban történt, azt néki mind meg irták, a sultánné validé. és a vezér,, azt is tudtára adák. hogy mitsoda hatalmat vet volna roxán, és azt is hogy mitsoda szándékban volna roxan ellene, és a fia ellen.

Nem is ók nélkül tarta roxántol., mert a midön azon volt hogy meg oltalmazhassa a maga. és a fia életét, a kegyetlen roxán. azon igyekezék. hogy azt el vegye töllök, de nem tsak azon irigységböl haraguvék rákimara. hogy amuratest féltette volna tölle. hanem leg inkáb attol tarta. hogy egy fia lévén, amurátes eléb ne tegye arakima fiát az ö fiánál. hogy pediglen meg menekedhessék ettöl anyughatatlanságtol., fel tévé magában. hogy mind a kettöt el veszesse, a mely annál is könnyeb volt, hogy amurátesnek kevés gondgya volt reájok. mint hogy pedig mindenkor valának néki ollyan szolgai. kik azö boszu állását végben vitték. egy néhányat azok közül. damascus városában küldé, mindenikét különös uton, és a kiknél hamis levél volt. a császár neve alat.

Ibrahim vezér. és a sultánné validé. kik minden tselekedetire vigyáztanak. ezt a dolgot meg tudák. és postát küldének damascusban. és tudtára adák adolgot rákimának., és a basának parancsolatot, hogy ugy vigyázna azokra a gyilkosokra, hogy egy se szaladhasson el bennek. törvényt láttatna reájok, és vallatatná meg vélek adolgot. és nyilván öletetné meg öket,

A basa oly nagy szorgalmatoságal vigyáztata. hogy ezeket a latrokot mind meg fogatá, és meg vallák aroxán hamiságát. azután meg öleté öket, és atörvényt irásba a portára küldé. avezér azt a Császárnak meg mutatván. iszonyu dolognak találá, de elsöben meg akará halgatni roxánt. ez a hamis aszony ollyan tsalárdságal tudá magát meg menteni. és oly mesterségel tudá kegyes szavait meg elegyiteni köny hullatásival, hogy a Császár kénszeriteték. nem meg büntetni. de söt meg vigasztalni. a midön látá hogy a császár elött jól folynának dolgai. akor a fö vezérel ugy bánék mint áruloval., azal vádolván ötet. hogy a sultánné validéval. gondolták

(III. Mulattságos napok: 61)


Előző oldal | Következő oldal