mind gyözedelmes lett volna. de a maga szive oly nagyra vágyó. hogy azt nehezeb volna meg elégitteni és ugyan az is mér tölle oly kegyelmet. kérni. a melyen áll néki minden boldogsága.
A Grof kénszeriteni kezdé hogy mondaná meg világosabban akarattyát. és nemesi hitére esküvék néki. hogy mindent meg tselekszik. valami kivántatik ahoz aboldogságához. ez az igéret meg bátorittá thiboltot félelmében. a melybe volt kivánságáért, és mondá, uram arra mérlek kérni, hogy hadd lehessek vitézze a fejdelem aszszonynak, és abban a hivatalban. hadd szolgálhassam. és hadd tisztelhessem.. tudom uram mitsoda vak merö az en kérésem, de ha egy korona kell azért. hogy meg érdemelhessem. azal biztatom magamot hogy eza kard, a mely meg gyözte ellenségidet. a szeretettel együt olyan sorsra vezet, a melybe érdemes lehetek. arra a ditsöséges állapotra. a melyet ohajtok
Ki nem lehet mondani mitsoda örömel halgatá a grof mind ezeket. és fel emelvén thiboltot., nagy szeretettel meg ölelé és mondá néki. már kedves fiam többet nem kivánhatok. hanem azon kérem az egeket, hogy a leányom oly kedvesen vegye kérésedet., valamitsoda gyönyörüségel akarom azt bé tölteni. ezekre meg fogván kezét néki. a fejdelem aszonyhoz vivé és mondá néki, leanyom. mint hogy semmi nincsen dragáb elöttem mint magad, ugyan tsak teis fizetheted meg helyettem a mivel tartozom ennek az iffiu vitéznek, az ö hozád valo nagy tisztelete tsak azt kivánnya., hogy téged szolgalhasson. én pedig arra kérlek hogy vegyed férjül magadnak. azö nagy érdeme és szeretete meg érdemli hogy a szived arra hajollyon. a fejdelem aszony erre meg tüzesüle. a szemeit le fordittá. de kénszeritetvén a feleletre. meg vallá hogy az atya kezéböl kedvesen el venné. és hogy mindenekben akarattyát követné. thibolt ezeket meg köszöné, olyan szokal. a mellyekböl. ki tettzék. mind nagy szeretete. mind nagy öröme.
A grof hogy sokára ne halasza az ö kivánságoknak bé tellyesedésit. mindgyárt parancsolatot ada ki hogy a lakadalomhoz készüllyenek. és egy nehány nap mulva. a lakadalom meg lén. nagy ditsöségel. és fényeségel. a házaság pedig. nem hogy tsendesitette volna. de söt még jóbban fel gerjeszté egy máshoz valo szereteteket. anyira, hogy a grof gyönyörködöt házaságokon és nem tudta meg külömböztetni. hogy melyik a kettö közül. szeretné jobban egyik a másikát.
(III. Mulattságos napok: 81)