vivém, hogy minden akarattyának ellene állottam. és azt gondolá. hogy anyi ideig eléggé meg láthattam hozám valo tiszteletit.
Egy szer a többi közöt. hozám jöve. és nagy keserüségben találván. mondá. szivesen bánom hogy által kel hágnom azt a tzélt a melyet fel tettem volt magamban, hogy magamhoz hajttsam szivedet. de reá kell arra szánnod magadot vagy a kezemet el vegyed. vagy a vallásodot meg kel változtatnod. mindenek láttára, az én hatalmom meg nem menthet tégedet attol a törvénytöl. a mely arra kénszeritté azokot az aszonyokot kik az én kastélyomban vannak. bé zárva. hogy kövessék törvényinket. én tegedet szeretlek, és noha tartoznám azal., hogy kénszerittselek arra a változtatásra. azt fogadom néked, hogy arra nem erötetlek ha el veszed a koronát melyet néked akarok adni. az én népem. és az én udvarom el hitetik magokal hogy a mi vallásunkra állottál. ha férjednek akarsz el venni. és ennél nagyob bizonyságot nem kivánok, és szabad lész titokban azt a vallást követni, a melyet félsz el hadni. ennek nintsen más modgya hogy magadot meg menthessed ollyan népnek haragjátol, a ki még a fejdelmét sem tekinti a midön fel indul. azt akarnám. hogy inkáb a hozád valo szeretetem tselekedtetné meg veled ezt a dolgot. mint sem a félelem. de reménlem hogy idövel még azt az indulatot láthatom szivedben., a melyen áll az én boldogulásom.
A súltánnak ezekre a szavaira nem tartoztathatám meg magamot, hogy köny hullatásokot ne ejttsek mivel mind a két dolog rettentönek tettzék nekem. uram. felelém néki. leheté hogy annyi sok szép. személyek közöt kik hatalmadban vannak, ne talály tsak egyet is közüllök., a ki méltób légyen nálamnál a tiszteletre. amellyet velem akarsz tenni. ha hozám nem kötötted volna magadot. a te néped semmit sem tudna felöllem. gondold el uram mitsoda ditsöséges dolog volna a néked. ha meg gyöznéd szeretetedet. és ha azon igyekeznél hogy meg láthassam hazámot, mitsoda boldogságban élhetsz. egy olyan aszonyal., a ki tsak kételen. és félelemböl engedelmeskedik neked, és a ki tsak az attyafiai, és szabadsága utan valo suhajtasban fogja tölteni életét.
A sultán meg mosojodék. ezekre a szokra. a látni valo dolog. mondá. hogy nem üsmered sorsodot,. ugy tud meg. hogy itt örökosön vagy, a ki egy szer én hozám bé jöt, haszontalan már annak a ki menetelre
(III. Mulattságos napok: 99)