Azt olvasák a Thalmudban. hogy egy Eligázer nevü embert akigyó meg marván. Jakabért küldének Samna városában, hogy menne meg gyógyitani azt az embert az áts Jésus nevében, de egy Rabinus azt ellenzé, mondván. hogy Elizagernek nem kel meg engedni hogy az az ember gyogyittsa meg ötet, a midön ezen vetekednének magok közöt, a méreg el fogá szívit a betegnek, és meg hala a Rabbínus elöt. E pedig boldognak mondá azért. hogy ugy ment volna ki avilágbol, hogy meg nem szegte a böltsek rendét, annak idejében fogunk beszélleni a szent Jakab halálárol.
Szent filep Diaconus, hihetö hogy még Samariában oktatta ahiveket az Isten Igéjére., amidön az Angyal mondá néki, hogy menne dél felöl valo részére judéának, a Gáza városának uttyára. a mely puszta volt, filep azonal engedelmeskedék, nem tudakozodván, hogy ót mit keresne, azon az uton elöl talála egy Ethiopiai embert, aki kándaces király nenak fö komornyikja vala, Ez a komornyik hihetö vagy sidó volt, vagy azá akart lenni, mivel Isaiás profetát olvasta, és Jérusalemben ment volt imádni az Istent., a szent Lélek mondá filepnek. hogy közelitene a szekérhez. és mint hogy akomornyik fent szoval olvas vala, filep kerdé tölle, ha értenéé a mit olvasna, felelé néki, hogy érthetném ha valaki meg nem magyaráza,, és mondá filepnek hogy hágna a szekére, és ülne meléje, az irásnak pedig helye melyet olvasot evala. mint a júh vítetett ahalálra, és mint abárány fel nem nyitotta száját. az ötet nyiröje elöt., az alázatoságban, el vétetet az ö élete, Az ö nemzésit ki beszélheti meg, mert el vétetik a földröl az ö élete, hihetö hogy
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 523)