volt Romában, flaccus igen jol fogadá Agrippát. annál ís inkáb, hogy Arístobolus, az Agrippa testvér öttse ís mellette. volt. és szerette ezt akét egy testvér atyafit, de ö magok egymást nem szerették, aristobolus igen nagy kárára igyekezék a báttyának a Gubernator elöt, mivel azal vádolá bé ötet, hogy Agrippának pénz ajándékot adtanak volna a Damaskus béliek., hogy meg nyerjék pereket flaccus elöt. a kik a sidon béliekel pereltenek holmi határ iránt, flaccus adolognak végire menvén, Agrippán fel hagya, és ez a nyomorult fejdelem, ujontában a szegenységben viszá esék, és ptolomaides városaban mene ahol nem vala mivel élni, Azután azt gondolá. hogy talám könyebben elhetne olosz országban. és talám még ót valamely szerentsére is mehetne. de pénze nem vala az utra, mársyas az ö hü szolgája, a Berenicza komornyikjához mene proteushoz, kervén hogy adna néki valamely summa pénzt,, a melyért magát kötelezné nékie, protéus arra rea álla, de mint hogy Agrippa még azon kivül is ados volt néki, szükséges vala, hogy marsyas huszon öt ezer dragmárol valo ados levelet adgyon neki., noha abbol nem vet is fel többet huszon ket ezer öt száz dragmánál, ezel a pénzel Agrippa., Ánthédonusba mene. és már a hajora akara ülni, a midön Érennius Capito a Tibérius tiszttye. vitézekel meg fogatá, kénszeritvén arra. hogy fizetné meg a három száz ezer dragma adoságát, a mely sumát Romában kérte volt költtsön a császár pénziböl, Agrippa azt fogadá hogy sohová sem menne, de éttzaka el vágá a hajo kötelét, és Alexandriába mene, ót egy sido urtol, akit Alexandernek hitták, két száz ezer
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 537)