hogy ha valaki templomot, vagy faragot képet akarna néki szentelni akár mely helyen Jérusálemen kivül, azt szabadoson meg tselekedheti, és ha találkoznék olyan vak merö sidó. a ki az ellen allana, mindgyárt meg büntessék, vagy nékie el küldgyék, de az Isten meg nem engedé hogy senki is akoron néki templomot szentelyen.
A császár könyüségböl. vagy más képen, tsak hamar meg báná a sidokal tett kegyelmet, és azon öntöt kép helyet. a melyet sidonban el kezdették volt, mást tsináltata aranyas rezböl Romában, egy igen nagyot, olyan szándékal., hogy titkon el vinné magával a midön amásik esztendöben Egyiptumban menne, és akoron alatomban a Jerusálemi templomban tétesse. minek elötte a sidok azt meg tudgyák, a melyért az egész sidó nemzet fel támadot volna, ha az Isten meg engedte volna végben vinni szándékját. kevés idö mulva petroniusnak meg irá, mint hogy inkáb vigyázot a sidoktol vet ajándékokra, mint sem az ö akarattyára, azért azt parantsollya néki. hogy itéllye meg maga. magát, és büntesse meg magát. mint olyan arra érdemest, a kinek másoknak kelletet adni peldát a fejdelem parantsolatihoz valo tiszteletre. ezel mint ha azt irta volna, hogy magát meg öllye. De az Isten ugy adá. hogy a kik ezt a parantsolatot vivék. harom holnapig maradának atengeren, és az után egy holnapal. érkezének syriában. hogy petronius vette volt már. a kajus halálának hirét
A sidok ellen valo üldözés amelyet Alexándriában láttuk volt hogy tamadot flaccus idejében, ennek a Gubernátornak esetével el nem végezödék., a háboruság
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 588)