még tartot a varosban, és hogy azt le tsendesithesék. szükséges vala. hogy a sidok, és a pogány városiak. kiki amaga részéröl. követeket küldgyenek a császárhoz. a városiak küldék Appionust más kettövel, és a sidok philot más négy sido urakal együt, Appionus Egyiptumi volt, és igen hires a régi tudományokban. ez igen sok könyveket ira, atöbbi közöt egyet a sidok ellen, a melyben fel tette. mind azt. a mivel káromlották öket, ezt Tiberius. a világ Cymbalmának szokta vala hini.
Philo a követeknek feje, sidó volt, papi familiábol, és a nemzete közöt az föveb renden közül valo. philo sok könyveket ira, a melyek meg vannak még mostanában is, és a melyek nagy betsületben vannak. azt tarttyák hogy üsméretségben lett volna Romában szent péterel., az Alexandriai sidók azért küldék kájushoz. hogy oltalmaza avárosi polgárságnak jusát. és hogy viszá kérje a synagogájokot.
philo idös volt amidön követtségben küldék, Romában érkezvén, a Csaszárt ót nem találák aki galliában volt meg várák tehát a sido követek amég visza térne, azonban pediglen egy mémorialist küldének a CSászárnak. a melyben fel volt téve. hogy mitsoda nyomoruságokot szenvedtettek vélek az Alexándriak. és hogy mit kérnének acsászártol. Az alexándriai követek pedíg alatomban meg nyerék magoknak Heliconiust. a császár kameráriusát. ez Egyiptumi vala, és pénzt adának néki. hogy segitené dolgokot kájus elött, A sidok meg tudván hogy az az Ember. mitsoda nagy
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 589)