amelynek historiáját ide fellyeb meg mondottuk, Illyen keserves állapotokban épen nem remélheték hogy valamely igaságot nyerhesenek. az Alexándriai sidoknak, ugy anyira hogy philo, és atársai el vesztvén minden reménségeket tsak viszá tértenek volna. hogy ha ameg lehetet volna betsületel. és azoknak károk nélkül. kik öket küldötték, De philo meg bátorittá öket mondván. talám ez a szélvész tsak arra valo hogy meg probállya ami jó erköltseinket, és ami álhatatoságinkot.: Minden emberi segittségtöl meg fosztattunk, azért ne nyughatatlankodgyunk; vessük egyedül az Istenben bizodalmunkot; ö száma nélkül ki vette a mi nemzetünket a veszedelemböl. a melyben ugy tettzet semit nem lehetet reménleni; Ha meg kel halnunk, halyunk meg betsületesen a törvényünk meg tartásáért, az illyen halál valoságos élet.

Végtire audentiájok volt Romához közel. a CSászár mulato házaiban, a kiket hiták Mecenásnak, és Lámianak. mert annak elötte ezek birták., kájus nem hogy értelmes emberektöl kért volna tanátsot hogy a sidok dolgát meg visgálhasa, hanem, a Mecenás, és lamia. két udvar házakban lévö palotáknak ajtait meg nyitatá, hogy azokot egyik a masik utan meg lássa. illyen foglalatosági közöt eleiben hivatá a sidokot. a kik nagy tisztelettel köszönték a Császárt, de a kiket olyan formában fogadá,, hogy mindgyárt oda lén a remenségek. adolgoknak jól ki meneteléröl. de söt életek el vesztésitöl is tartának, mivel mérges mosolygásal mondá nekik, Ellenségi vagytok ti hát az Isteneknek, ti nem akartok engemet Istennek üsmérni, noha minyájan

(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 591)


Előző oldal | Következő oldal