párthusok. vagy a szeretsenek fel prédallyák az uton. két Náhárda béli sidok, Asineus. és Anileus. tesvér atyafiak. fegyvert fogának, mert egy takáts. akinek ö legényi valának. vélek roszul bánék, az Euphrátes vize ót egy nehány részre szakadván, egy szigetben meg erösiték magokot, anyi sokan kezdének hozájok gyülekezni. hogy még a parthusok királyi is kezdének töllök tartani, a Babyloniai gubernátor ellenek menvén lopva, meg verék. A parthusok királya Ártabánus. tsudálván vitézségeket, akará öket látni, és Asinéusnak adá a Babyloniai Gubernátorságot amelyet tizen öt esztendeig birá egész hatalma lévén az egész Mesopotámián.
Aniléus az öttse. egy parthus urnak meg szeretvén a feleségit. hadakozni kezde azon ellen, meg gyözé. meg ölé. és a feleségit elvevé, ez az aszony bálványozo lévén, az Isteneit magával elvitte volt, és azokot imadá, a sidok azon igen zugolodának. és Asinéus a báttya. azt sokáig el halgatván, de végtire nem álhatván az öttse vétkit mondá néki. hogy a botránkoztatás mind addíg tartana, valamég el nem válna feleségitöl, Aniléus arra nem veheté magát, az aszszony tartván attol. hogy a sidok erö szakoson viszá ne küldgyék. el tekéllé magában. hogy Asinéust el veszese. véghez ís vivé. és meg éteté, Aniléus illyen formában feje lön a Mesopotámiai sidoknak,
Aniléus olyan esztelen volt. hogy esze vesze a szomszédival, és föképen Mitridatesel. az Artabánus vejivel, ennek tartományát kezdé pusztitani, Mitridates hadat gyüjte. és a sidok ellen mene, de meg vereték és el
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 595)