esze gyüjtvén anagy urakot., azt jóvallá hogy Izátot tegyék királyá. a meg holt király akarattya szerént, Héléna pedig a még Izát viszá érkeznék. a Ceron tartományábol. tsak ideig, a nagyobik fiát Monobázust maga meg koronázá, hihetö azért. hogy anép valamely zenebonát ne indittson a még avaloságos királyok el érkeznék, Monobázus is meg hagyá magát koronáztatni, azért, hogy az öttse el érkezvén, jól bánnék véle, de akár mint esék, Izát nagy siettségel. viszá érkezvén. Monobázus. a koronát viszá adá néki.
Izát, az uralkodását, szép kegyelmes tselekedeten kezdé el. meg szabaditván az öttseit. a kiket mindgyárt a király halála után fogságban tették volt. hogy valamely háboruságot ne kezdgyenek az országban., de nem adhatván nékik tellyes hitelt, el küldé öket mint zalogokot Artabánusnak., a párthusok királyának, akinek ö vazalusa volt. Monobázust egyedül maga mellet meg tartá, Az Ananiástol vet sido vallás. oly igen meg hatotta volt a szivét., hogy el nem felejtheté, Ananiást is arra vevé. hogy jöne melléje Adiabénába, ugy történék. hogy az Anya Helenais. a sidó vallásra álla., valamely más sido által: ezen Izát igen meg örüle, és olyan szándékja lön, hogy nyilván gyakorollya a sidó vallást, és magát környül meteltesse, de az Anya azt nem jovallá, tartván attol. hogy az a változás a népit fel ne indittsa. Ananiás is jová hagyá a királyné tanátsát, eleiben adván akirálynak, hogy a sidó vallás, atörvénynek meg tartásábol állana,, és hogy az Isten nem tekéntené bene a környül metélésnek el hagyását. mivel szükségböl tselekedné, és nagy veszedelemnek el kerülésiért
Egy kevés idö mulva pedig, egy Galiléai Eleázar nevü sidó, a királyt, a Mojses könyveit látván olvasni, értésire
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 598)