küldé az országbol, meg tisztittá az után Judeát. a tolvajoktol. a kik fosztogattyák vala, és aleg fövebbiket közüllök meg öleté
Az éhség. amely az elmult esztendöben kezdödöt vala, még tarta judéában, josef azt mondgya. hogy egy nehány esztendökig nyomorgatá. Héléna, az Adiabéni királyné. akiröl ide fellyeb szollottunk. Jérusálemben érkezvén, igen segitté anépet. ebben a nyomoruságban. Alexándriábol igen sok buzát vitete. és Cyprusbol. igen sok száraz figét. és azokot ki osztogattya vala, és nagy hirt. nevet szerze magának adakozásáért. A fia. Izat király meg tudván mitsoda szükségben volna Jérusálem. nagy summa pénzt külde a polgár mestereknek. hogy meg segitenék a szegényeket
Claudius császár hogy meg mutassa. mint betsüllené Agrippának. a sidok királyának emlékezetét, le tevé Mársust, a syriai Gubernátorságbol. valamint arra kérte volt. halála elöt. és Cassius Longinust tevé helyében, a ki is Jérusalemben érkezvén. Magához hivatá az áldozó papokot, és a város eleit. azt hagyá nekik a császár parantsolattyábol hogy a fö papi ruhákot tennék viszá az Antonia tornyában. hogy ót lenne a Romaiak örizete alat, mint annak elötte., A papok, és a birák nem merék ellenzeni. ezt a parantsolatot. nem is lett volna tanátsos, mivel a Gubernator sok hadakot vit volt avárosban.
Mind azon által. a papok, és a birák kérék arra Longinust. és Fadust. hogy engednék meg nékik, had küldgyenek követeket a császarhoz, a kik meg nyerhesék, hogy ö magok örizék a fö papi köntöst, ezt a
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 621)