valamint minékünk., semi külömbséget nem tet közöttök és közöttünk, meg tisztitván sziveket ahit által, Miért akarják tehát mostanában az Istent kisérteni, olyan jármat adván atanitványokra, a melyet se mi, se a mi Atyáink nem viselhettük. Es mi azt hiszük, hogy az Isten kegyelme által. szintén ugy üdvezülnek, valamint mi.

Az egész gyülekezet erre semit nem mondá, hanem azt halgaták. hogy pál és Barnabás elé beszéllék. hogy az Isten mitsoda tsudákot tett volna általok. a nemzetek közöt, azt hogy el végezék, Szent Jakab. a Jérusalemi püspök, erösité mind azt, a mit szent péter monda, ezekel a szokal, hogy az Isten elöre meg mondatván a nemzeteknek meg térésit. és hívatását ahitre, bé is tölti munkáját, és véghez viszi szándékját; annak okáért, mondá, én azt itélem, hogy nem kel háborgatni azokot akik a nemzetek közül meg térnek, hanem tsak arra kel öket kötelezni, óhják magakot abálványozástol. a paráznaságtol. a fojtot hustol, és avértöl.: Mert Mojsesnek régi idöktöl fogva vannak minden városokban kik ötet hirdesék a synagogakban. ahol minden szombaton olvastatik.

A koron az Apostolok, az öregek. az egész Anyaszent egy hazal. el végezék. hogy valakit Antiokiában küldenének pálal. és Barnabásal, aki oda el vinné a gyülésnek végezésit,

választák tehát Judást, a kit Barabásnak is nevezték, és silást, ezek fövebbek valának az Atyafiak közül. a kiknek egy levelet adának kezekben. a melybe evala irva. „Az Apostolok, az öregek. és a Jérusalemi

(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 645)


Előző oldal | Következő oldal