A samaritánusok, és Cumánus Romában érkezvén. meg egyezének egy másal, mert az ö perek közönséges volt. és sok párt fogokot találának az udvarnál, fö képen a szabadosok pártyokot fogák. Azt jó meg tudni hogy kik legyenek azok a szabadosok, a Romaiaknál. közönséges volt, valamint a törököknél, rabokal szolgáltatni magokot de azok. olyan rabok. akiket a hadakozásban fogták el, azok közül. a kik érdemesek voltak, vagy a kik tudták a Császároknak. vagy az uraknak kedveket keresni., az olyanokot fel szabaditották. és szabadosoknak hitták, A sidokot pedig igen segitté Aggrippa. a Calcidai király, ugy anyira. hogy a Császár, meg halgatván. mind a két részt. a samaritánusokot halálra itélé. mivel ök kezdették volt el a veszekedést, a sidokot pedig viszá ereszté békeségel, Cumánust szám ki vetésbe küldé. és parantsolá hogy a tribunus Celer, viszá vitetnék Jérusalembe, a sidok keziben adasék. a városon meg hurtzoltasék. és az után meg ölesék
Quadratus Judéában lévén, Jéruselembe mene ahusvét Innepire, ót mindent tsendeségben talalván. viszá tére Antiokiaba,, illyen formában. a békeség viszá helyhezteték Judéában egy darab ideig, felix. a ki attyafia vala pallásnak, a CSászár szabadosának. judeában volt. Cumanust pedig hogy le tevék, a sidok ötet kérék Gubernátorjoknak, aki királyi hatalomal igazgatá. azt a tartományt, mondá tacitus. de rabhoz illendö észel. nintsen olyan, kegyetlenség. se huzás vonás. a melyet el nem követe a sidokon gondolván hogy minden szabad a pallás atyafiának, tegyük ezekhez anyomoruságokhoz. aprédálásokot. gyilkoságokot. és
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 664)