ne tenné magát. és ne menne Jérusalembe, De pál felelé nekik, Mit sirtok, és miért sanyargattyátok szivemet. tudgyátok meg, hogy kész vagyok Jérusálembe. nem tsak fogságot szenvedni hanem még halált is az ur Jésus neviért, atanitványok látván szándekját. nem kénszeritték többet. hanem mondák, legyen meg az Isten akarattya, egy nehány napok mulva meg indulának. és pünkösdre Jérusálembe érének. a mely abban az esztendöben. vasárnap volt. 14 maji. Az Atyafiak. nagy örömel fogadák öket. és más nap. szent Jakabhoz. a Jérusálemi püspökhöz menének. hihetö hogy abban avárosban. tsak egyedül ö volt jelen az Apostolok közül. A jérusalemi öregek, és keresztyén papok. minyájan oda gyülekezének. és szent pál kezekbe adá az alamisnákot. melyeket gyüjtöt vala. és tudtokra adá mind azt [mind-azt], valamit az Isten tselekedet az ö szolgálattya által. a pogányok közöt.
Meg halván mind ezeket. minnyájan ditsöitték az Istent. és mondák nékí, látod atyám fia. menyi sok ezer sidok állottak ahitre, mind azon által. mindnyájan buzgoságal tarttyák meg. atörvénynek Céremoniáit. azt mondották pedig nékik hogy atartományokban lévö sidoknak azt prédikálottad., hogy hagynák el. a Mojses törvényit, a gyermekeket környül ne metéllyék. és ne élyenek a sidok szokása szerént hanem tselekedgyed azt a mit jovallunk néked, végy négy férfiakot magad mellé. szenteld meg magadot vélek együt, és fizes érettek, mutasd meg ez által. hogy a törvény szerént jársz. A meg szentelés, amelyet it szent páltol kivánnak. nem az. hogy a haját el nyirese. sem hogy olyan fogadást tegyen vala mint Názáréusok. hanem hogy meg tisztullyon
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 704)