boszu állása volt az Istennek, egy olyan nemzeten, a ki gyilkosa volt Fiának, egy olyan bizonyság irja le. akiben nem kételkedhetni. és amelyet igaznak találták, mind a sidok, mind apogányok
Az után a maga nemzetének. közönséges historiájához foga. avilág kezdetitöl fogvást a Néro uralkodásának tizen kett esztendejéig. a melyben kezdödék a sidok fel támadások. azt tarttya hogy ebben a historiában. se semit nem tett, se elnem vett, azokbol. amik meg vannak az ó testamentum béli szent könyvekben, de még is találnak abban valamely hüségtelenséget, és el hagyásokot, némely kor. el titkol bizonyos tsudálatos dolgokot, ugyan ebben ahistoriájában tészen fö bizonyságot akristus Jésusnak. szenttséges voltárol. és tsuda tételeiröl. De az Isten nem adta néki azt a kegyelmit, hogy ötet meg üsmérje. és ötet imádgya ugy mint Istent, és ugy mint Messiást
A több munkáihoz akará foglalni. a maga életének historiáját, mivel akoron sokan valának olyanok. akik meg hazutolhatták volna. ha el távozot volna az igazságtol. A Diocletiánus halála elöt kezdé el. le is irja egészen., hogy mit tselekedet Galiléai Gubernátorságában. minek elötte vespasianus hadakozni ment volna abban atartományba
Mint hogy sokan kételkedének a sido nemzetnek régiségiröl.mondván, hogy ha a sidó nemzet olyan régi volna, valamint josef mondgya, tehát az idegen historikusok. arrol irtanak volna. Erre valo nézve josef két könyvet ira Appionus ellen a ki leg nagyob ellensége vala a sidoknak. amelyekben [amelyek ben] meg mutattya apogány auctorokbol is. nemzetének régiségit. és a
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 715)