volt az utra. Azt tarttyák. hogy szent pál három holnapig maradván abban a szigetbe., az alat. nagyob része a szigetieknek meg térének.

Három holnap mulva egy Alexandriai hajóban ülének, a mely hajo máltában töltötte vala atelet., és a mely Castor. és pollux Czimereket viselte, ezeket az Isteneket igen hiják vala segittségül a szélvészkor a pogányok, és a hajosok nagy áitatoságal valának hozajok, a fabula, azt tarttya. hogy ezek egy hasal let fiai valának Jupiternek, és Ledának; syrákusba érkezvén tehát.ót maradának harmad napig. ez a város igen nevezetes Siciliában. onnét meg indulván Rhegiumba értenek. olosz ország szelyire. kálábriaban, és másod napján érkezének puteolisba, ez a város kámpániába vagyon. Neapolistol. nyolcz mély földnire., pál. és a társai. ót keresztyéneket találának, a kik kérék. hogy maradna nálok vagy hét napig., azután Roma felé vevék uttyokot:, meg lehete látni aszent pál uttyának historiájábol, hogy mitsoda keveset tudtanak abban az idöben a tengeren valo járáshoz, és hogy leg kiseb által menetelért. mitsoda sok kerületeket tettenek. a hajosok ugy mondván nem merték el venni szemeket a tenger szélyiröl., hanem tsak apartok mellet jártak.

A midön Romában lévö keresztyének meg hallák a szent pál érkezésit. eleiben menének, az Appius piatzáig, és ahárom tabernákig, ad tres tabernas. a három vendég fogadokig. pál hogy meg látá öket. hálákot ada az Istennek. és nagy bizodalomal lön. a midön Romában érkezék. meg engedék néki, hogy ót lakhatnék. a hol akarná a vitézel. a ki ötet örizte, és akinek örzése alá adták volt. még mikor ahajobol ki szállot, a töb rabokot,

(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 728)


Előző oldal | Következő oldal