meg tért sidok valának, a kik mindenkor tsak a fejekbe tartották a régi Céremoniakot. szent pál azt akarja, hogy Titus arra inttse öket. hogy azokot vessék ki a fejekböl. hagyák el. a sidó fabulákot., és az emberi hagyásokot, tanittsa öket arra, hogy az ételbe valo válogatás már el töröltetet. hogy minden tiszta., atisztáknak, Azt hagya még Titusnak. hogy távozék el, egy eretnektöl. az elsö. vagy a másod intése után, és oktassa ahiveket a békeségre. és a földi hatalmasokhoz valo engedelmeségre. Azt is hagyá néki. hogy Zénást. és Apollot szorgalmatosan elöre el küldgye. és semi fogyatkozások ne legyen Ezekböl áll. a Titusnak irt levél.
Agrippa, elvevé a fö papságot Jesustol. a Gamaliel fiátol. és Matthiásnak. a Theophilus fiának adá. a kinek föpapsága alat kezdödék el két esztendö mulva ahadakozás. ugy mint a közönséges esztendönek, 66. kában. Álbinus minek utánna két esztendeig let volna Gubernátorja sidó országnak, Néro ötet viszá hivatá. és helyében Gessius Florust küldé., a ki Cleopátra nevü feleségit is el vivé magával. ugyan a felesége is nyereté meg néki azt a Gubernatorsagot., mivel poppéánál kedveségbe volt. Albinus meg tudván hogy Gessius Florus helyében jöné, hogy anépnek kedvét talállya, meg öleté az ollyan rabokot. a kik tellyeségel meg érdemlék ahalált, iszonyu vétkekért, szabadságot ada pedig az ollyan tolvajoknak. és gyilkosoknak, akik eleget tehetének fösvénységinek, a fogságban hagyá pedig az olyanokot, akik néki pénzt nem adhatának,
Gessius Florus a maga Gubernátorságába érkezvén, ollyan kevés maga meg türköztetésel viselé magát. és a maga hatalmával, oly rendeletlenül viszá éle, hogy az elötte valojának vétkeit el felejteté, és tsak nem meg bánatá el menetelét. mivel Albinus, a roszat leg aláb
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 751)