Télésinus. egyik a Consulok közül magához hivatá., tudakozodék tölle. mind köntöse felöl. mind hivatalyárol., mind pedig arrol., hogy mi formában könyörög az Isteneknek, tudosnak találván avallásba, meg engedé néki. hogy meg látogathasa a templomokot, és meg parantsolá az áldozo papoknak. hogy jól fogadgyák. Apollonius egyik templombol. amásikában menvén. mondá hogy az igasságos, hogy mindenik Istenhez valo köteleséginek eleget tegyen
Tigellinus Néronak leg kedveseb embere, vala gyanakodásba esvén Apolloniusrol., nagy szorgalmatoságal. vigyáztata minden tselekedetire, és beszédire. azon idöben anapban fogyátkozás lön, és meny dörgés egy szers mind, Apollonius az égre tekintvén mondá, Valamely nagy dolog fog lenni, és nem fog leni, azt tarták hogy azt akará meg jövendölni a mi harmad nap után történék. mivel Néró asztalnál lévén, a meny kö az asztalra esék. és a Császár el ejté a pohárt a kezéböl a melyböl inya akart., ha szinte figyelmeteségel vigyazais Apollonius a maga beszédire. mind azon által olyan tréfa szokot ejte a melyekért Trigellinus bé vádola, mint olyan szókért, a melyek a Császárhoz illendö tiszteletet meg sértették. De a könyvet a melyben a vádolás volt irva. fel nyitván, a papirosat fejéren találá. az irás oda volt. Trigellinus gondolá hogy azördögi mesterség volna. azután kérdé titkon Apolloniustol., hogy mit tartana az ördögi jelenésekröl, valamit, a gyilkosok, és az Istentelenek felöl tartok felelé Apollonius. szemire hányván ezeket avétkeket alatomba Trigellinusnak.
Még Romában valo létiben., egy nagy familiábol valo leány ugy tettzet, mint ha meg holt volna, a
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 766)