roszrol. ami történt volna, A sidok is a magok részekröl., és Berenicza királyné, tudtára adák Cestiusnak. a Florus kegyetlenségit. és eröszak tételeit. Cestius nem tudván mitsoda itéletet tenni. Antiokiábol. judaeában. küldé egy Neapolitánus nevü Tribunust, hogy végire mene a dolognak. Ez a tiszt Jámniába találá Agrippa királyt. aki akor tért viszá Egyiptumbol. és a királyal a Jérusalemi fö renden valokot a kik a király eleiben jöttek volt Jámniaba, ezek Jérusálemben menének. ahol a nép elejekbe menvén, segittségeket kéri vala Florus ellen, Neápolitánus meg visgálá az egész várost, és bizonysága lön a pusztitásnak. a melyet a Florus emberei tselekedtenek. azután fel mene a Templomba és a népet oda gyüjteté. sokáig beszélle. néki. meg valván, hogy meg elégednék hüségekel., inté arra, hogy lennének hivek a Romaiakhoz, és minek utána az Istent imádta volna. nem menvén atemplomba bellyeb, tsak a mint a törvény azt néki meg engedte, viszá tére Antiokiában, hogy Cestiusnak meg beszéllyen mindeneket
Ennek el menetele után. az Áldozo papok. és a nép arra kérék Agrippát. hogy engedné meg had küldgyenek követeket Nérohoz. akik eleiben tegyék Florus ellen valo panaszokot. De Ágrippa aki jol üsmérte a császárt. nem álla kérésekre, hanem a népet esze gyüjteté. a kinek hoszu beszédivel. el akará forditani az elméjit a hadakozásrol, a melyet sok pártolkodok ohajtották. ellenbe az okosok abékeséget kivánták. Agrippa elejekbe adá hogy a hadakozást mitsoda nyomoruságok követik., meg mutatá nékik a Romai birodalomnak
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 784)