Niger Péraitust. aki a Romaiak ellen valo hadakozásba. magát nevezetesé tette vala, a Zélátorok fel áldozák a magok dühöséginek, meg fogván ötet gyalázatosan hurtzolák avárosan keresztül. és amidön ki vitték volna akapukon. látá. hogy semi reménsége nem lehetne. arra kénszeritté öket. hogy leg aláb holta után temetessék el a testét, látván hogy azt sem akarják meg tselekedni., átkozni kezdé öket, ohajtván hogy a Romaiak jöjenek el, és ályanak boszut az ö vériért, A pedig halálra méltó vétek volt, ha valakit el temettek volna azok közül., a kiket ezek a gonoszok öletének meg. ugy tettzék, mint ha fel akarták volna forditani az Isten. és a természet torvényit.
A Romai tisztek. látván nagy egyenetlenségit a sidoknak, arra surgeték vespásiánust, hogy menne hamarjában ellenek, addig, amég meg nem egyeznek egy másal. de ez a bölts Generalis azt felelé nékik. hogy még várni kellene, és az Istenre kel hagyni. a ki gyözedelmet akarna adni a Romaiaknak. nagy munka, és vér ontás nélkül., mentöl továbra halasztanák., annál inkáb nevekednék azö bátorságok, és egyenetlenségek. és mentöl inkáb magokot fogyasztanák., annál könyebé tennék a gyözedelmet. idövel bé is tellyesedék vespásiánusnak ezek a szavai, minden nap sok számu sidok jönek vala azö taborára, akik a Buzgok. kegyetlenségek elöt szaladnak vala el, Ezek a gonoszok. vivék végben. mondgya Josef. a mi annak elötte régen. meg vala jövendölve, hogy Jérusálem. és a templom el égettetik azután, hogy a városba az egyenetlenség lészen., és hogy azok, a kiknek leg inkáb kelletet volna tisztelni az ur házát, ugyan azok azt meg fogják ferteztetni Istentelenségekel. Meg lehet látni Zakariasnak XI. XIII és XIV részeit. a melyekre it, ugy tettzik hogy Josef figyelmez
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 829)