lépni, ök pediglen mind atöb keritéseket is. vagy ugy mondván. az egész kastélyt. Templomnak hitták
A koron egy Romai vitéz. minden parantsolat nélkül, és mint egy természet felet valo indulatbol. egy égö üszöget vévén a keziben, és atársaival magát fel emeltetvén, egy háznak az ablakán bé veté. a Templom körül pedig házak valának epitve. a melyek aTemplomhoz valának ragasztva, és körül fogták. észak, és nap nyugot felöl. azok aházak pedig három sorjában valának egy másra épitve. A tüz mindgyárt meg gyulada nagy sebeségel. A sidok azt látván rettentö képen kezdének kiáltozni, és oda futának hogy ha lehetne el oltani, nem tekintvén aveszedelmet. se nem tartván a Romaiaktol. akik körülöttek valának,, a mint meg mondok. etizedik Augusti törtenek a mely nap veszedelmes napja vala a Jérusalemi Templomnak
Titus akoron nyugszik vala a maga sátorában. de mihent meg érté hogy miben volna adolog azonal oda futamodék. hogy atüzet el oltassa, és az egész had utánna mene nagy kiáltásal. és rendeletlenségel, Titus minden erejiböl kialtani kezdé és a kezivel inté. hogy oltanák el a tüzet., de a rettentö zajba nem halhatták kiáltását. azon kivül is a vitézek nagy haragjokba. nem figyelmezének az intésire. Azok akik atáborol oda érkeznek vala.hasonlo indulatba lévén, seregel és sebeségel mennek vala bé. nem azért hogy atüzet olttsák, hanem még nagyobittsák,. noha Titus parantsollya vala nékik hogy el olttsák. de nem halhatak a sok kiáltozásba. Az alat pedig hogy atüz hová továb nagyobodék a Romaiak üzik. vágják. ölik vala a sidokot, ugy anyira, hogy a papok. udvarában, az oltár körül, a szent helyen. tsak holt testeket. és vért lehete látni
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 879)