az apjához vendegek érkeznek., mert leg nagyob gondgya is a lesz., hogy az apja vendégit meg részegittse. és az apjátol is, azért dicséretet vegyen más nap, e szerént tölt el két vagy három esztendöt, vagy a vadászatban, vagy az italban, vagy a vénus udvarában. és a mit egy nehány esztendökig tanult, azt egy kevés dö alat. csak nem mind el felejti,. de mit tanult volt. annyi esztendökig csak a deák nyelvet., és egyebet nem tanulván annak házánál hasznát nem sokat vészi, és a gazdaságban ollyan tudatlan mint mások, és a physicájábol. annyit nem tud, mint. a molnárja, vagy a kovácscsa, nem tudván csak annak is okát adni. hogy miért hinti meg vizel. annyiszor az egö szenit, annyi deáksága után. csak azt is a tisztartojátol kel meg kérdeni, ha a szöllöje. délre, vagy északra feksziké; kérdgyük már aztot hogy mikor fogja hasznát venni alogyikájának., ha meg házasodván, agazdaságakor. annak semmi hasznát nem veszi. az ország gyülésiben el menvén. az ország dolgához nem tud; nagy csendeségben. kel halgatni a végezéket. mivel ha ót ugy disputálnának, mint az iskolákban. azonnal ö is. fel ugranék székiröl, és fel. kiáltaná., nego majorem., de azokhoz nem értvén. ollyan tanácsot kel adni, hogy hánnyák el az ember föt, nem hogy azt tudná, hogy miben áll, az ország haszna, de azt sem tudgya micsoda országok szomszédi erdélynek, hogy ha a maros. a tiszában folyé elsöben vagy a dunában, de hol? a meg más kérdés volna. mind ezekböl láttyuk. hogy a nyolcz vagy kilencz esztendeig valo tanulásnak. se maga. se az ország hasznát nem veszi. mert a deák nyelvnek ugy venné hasznát, ha a hadakozásrol, az ország igazgatásárol. és más tudományokrol valo könyveket olvasnának. de igy, a mi philosophusunk. egy, két esztendö mulva. ollyan tudatlanná lészen. valamint a gondviselöje. és ha a tisztartojának. nem kelletnék. irni, talám az irást. és az olvasást is el felejtené. nem akarom ezekböl azt ki hozni. hogy a deák nyelv haszontalan volna. hanem csak azt mondom. hogy egy nemes embernek idö vesztés annyi esztendökig csak azt a nyelvet tanulni, mivel a mellet más egyéb hasznos tudományt is tanulhatna. egy paraszt ember gyermekének, még haszontalanab. és job volna mihent irni, és olvasni tud. valamely mesterségeket tanulni. mivel a mesterségek. és a kereskedések hajtanak hasznot egy országban, tudom hogy a mi országunkban, egy iffiunak más tudományt nem lehet tanulni. mert
(I. Törökországi levelek: 108)