rodosto. 23. 7bris. 1725

Az urunkal. bercsényi ur látogatására jüttünk, aki is igen roszul vagyon, és ha egy darabig el viszi is betegségit, de annyira nem viszi, hogy abbol ki gyógyullyon. a lábaibol igen sok viz fóly ki, a melyet a borbélyok roszra magyarázzák. és féltik attol a veszet cángrénátol, a ki is az árviz után. ha quártélyban szál, onnét, egy Compánia borbély sem verheti ki. az Isten oltalmazzon meg minket attol, de ha az Isten azt reánk bocsáttya, bót kel követnünk, az Isten mennyi szenvedéseket. betegségeket bocsátot a szentekre. a kik ötet szerették, és szolgálták, azért hogy az illyen rosz. mint én. meg láthassa, hogy ha az ollyan szentek szenvedtenek. hát én micsoda szenvedést nem érdemlek. ök azért szenvedtenek. hogy például legyenek. és jobban meg tisztittassanak valamint az arany a tüzben. én nekem pedig azért kel szenvednem. hogy akaratom ellen is végit szakaszthassam roszaságomnak. édes néném, mely az egésség, aztot pedig leg gyakortáb mi magunk ronttyuk el, mert miért látunk a szerzetesek, és a munkás emberek közöt, annyi egésséges öreg embereket, ennek igen könnyü okát adni, mert se a szerzeteseknek. se a munkásoknak, az elméjek annyi változást nem szenved, a nagyra vágyás, fösvénység. irigység, nem gyötri, ezeknél pedig semmi inkáb nem röviditti az életet. anyughatatlanság, a gyötrödés. az elmét meg ronttyák. és az elme, az egésséget. de ne szóllyunk az elméröl, hanem nézük el. micsoda mértékletes életet élnek a szerzetesek. és a munkások. és nem kel csudálni ha sokáig élnek. mert az ö ételek. és italok. közönséges, és mértékletes,, csak nem mindenkoron, egyaránsu. étellel és itallal élnek. a sok féle étellel. gyomrokot meg nem terhelik. és ha vasárnap, vagy más innep nap. egy más munkás ember, többet talál enni. vagy innya,. aztot másnap a dolog. és az izadás meg orvosollya. de aztot csudállyuk. hogy látunk az urak közöt öregeket. és ne csudállyuk. ha látunk betegeseket. mert mi lehet nagyob ellensége az egésségnek, mint a torkosság. mértekletlenség. és a tunya élet. és mi rövíditheti ugy az életet. mint a részegség? az a sok féle savanyu. és édes, az a sok féle. hidegitö. és melegitö. micsoda zenebonát, nem csinál gyomrokban. és mind ezekkel. halmozva

(I. Törökországi levelek: 113)


Előző oldal | Következő oldal