pátriárchánál, és ö néki kelletet az töb pátriarcháknak tudtokra adni hogy mikor kezdödik. a nagy böjt, és mikor kel. illeni ahusvétot, eztet pediglen viz kereszt napja után. meg kelletet nekik irni. hogy a nap keleti tartományokban a püspökök egyszersmind kezdessék a böjtöt, és egyaránt tarttsák a husvétot,. akor nem volt annyi kalendárium mint most. de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván, apátriarchájokot nagyob nagyob méltóságra emelték. ugy anyira, hogy azt tették alexándriai pátriárchának., akit a Constancinápolyi patriárcha akart., de mind azokban a fel magasztaltatásokban is, a Constancinápolyi pátriárcháknak. sok ideig eszekben sem volt, hogy magokot hasonloknak tarttsák. a romai pápákhoz. a mint ezt láttyuk egy nehány Conciliumokban., hogy a pápa követtyi. mindenkor az elsö hellyen ültenek., hanem idövel, a Constancinápolyi pátriárchák nagy gazdagságok miat. annyira fel fuvalkodának, és ollyan hatalmasoká lének. hogy mágokot nem apápák után valoknak. hanem hozájok hasonloknak. kezdék tartani, és végtire a kincs. és a hatalom. anyira fel emelé öket, hogy egyik a többi közöt, ollyan szinü papucsot kezde viselni, amelyet csak a császároknak volt szabad. ez ellen a császár nem mére szollani, mert más nap ki ugrot volna a székiböl. ha szollot volna. hanem csak aromai pápa méré arrol meg inteni. de akevély patriarcha. az intésnek nem engede, és jobban szereté a pápával esze veszni, és meg hasonlani a nap nyugoti anyaszent egyháztol, mint sem a császári papucsot letenni, ugyan ez a Caeruléus is kezdé az el szakadást. és az utánna valoi ötet követék., egy nehányszor akarának viszá térni az uniora, de végben nem vitték. mert nem igazán kivánták. mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra, akor mindeneket fogadtak, föképen mikor a törökök kezdének közeliteni Constancinápolyhoz. akor maga is a császár a pápához ment apátriarchájával. és ót mindeneket igerének. de viszá térvén, és látván. hogy apápátol annyi segittséget nem vehet. amint gondolta volt, a pátriáchájával is meg nem tartatá igéretit., a bizonyos édes néném. hogy a romai püspök. mind a nap keleti. mind anap nyugoti anyaszent
(I. Törökországi levelek: 143)