gyözhetetlen császárnak fényes portájan voltunk. ahová nagy pompával vitték a fejdelmet, a diván házban fogadta a fejdelmet a vezér, azután a fejdelem eleiben tétetvén egy kis kerek asztalt. és arra egy nagy ezüst medenczét. az étket el hozták. de csak egyenkét rakták azt bé se kés se villa, se abrosz, se asztal keszkenö nem alkalmatlankodot az asztalon., mind pedig avezérnek. akalmakánynak. külön, külön asztal volt elötte. és mindenik asztalra egy féle étket tettek egyszersmind, az ebédnek vége lévén, egy ora mulva azután, a fejdelmet acsászárhoz vitték, senki közüllünk a fejdelmet nem kisérte. és a midön a császár elött volt. egy nusztos kaftánt adtak reaja., az idö alat hogy a császárnál volt a fejdelem. mi nékünk mindenikünknek egy kaftánt adtak a hátunkra. a fejdelem ki jövén a császártol, a császár paripájára ült, mi is mindnyájan lora ültunk, és leg aláb harmincz király kisérte viszá a szállására. édes néném ne nevessen kéd, mert ha minket látot volna kéd, a kaftánban. ollyan mint ha annyi egyiptumi király kisérte volna afejdelmet, csak éppen hogy nem vagyunk ollyan feketék, édes néném ne csudállya kéd, haa felséges királyoknak nagy hidegek volt. mivel ma igen kemény idö volt, azt is tudgya meg kéd. hogy ö hatalmasságok éhen jöttek viszá a vendégségböl., a mely paripán viszá tért a fejdelem. azt a császár ide ajándékozta. egész szerszámal. egy buzogány. és egy kard is volt a nyergen; engemet ugy szeret kéd. ha az egésségire vigyáz, én pedig ugy szeretem kédet ha egésséges.
drinapoly 15 febr, 1718
Edes néném kedvesen is veszem, nevettem is a kéd panaszolkodását. hogy gyakrabban nem irhat, alkalmatossága nem lévén az elküldésre. ollyan jol tudgya kéd menteni magát. ollyan kedvesen panaszolkodik kéd. hogy csak a meg érr tiz levelet. talám azt tudgya kéd. hogy innét nincsen posta Constancinápolyig. tudgyaé kéd az okát annak.? az oka annak a, hogy az elött, mikor a császár itt lakot, az urak leg kisseb állapotért is postán küldöttek Constancinápolyban,
(I. Törökországi levelek: 18)